Témaindító hozzászólás
|
2008.04.26. 09:58 - |

A tó elég sekélyke, de mindig friss víz gyűlik össze benne, és még a legmelegebb nyáron sem apad el. A növényzete ritkás, csak a szívós kemény gyökerű, bokrok, fák maradnak meg a sziklákon. |
[140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]

Sheila* cisszegi le húgát Nacht, amikor önkéntelenül is bemutatja testvére. ~Nem akartam elmondani neki, de mindegymostmár~.* Nachtmist vagyok! De akik rettegnek tőlem csak a Nacht.ig jutnak! Utána kinyiffannak.* a hatás mellég még morog egyet, hogy még élvezhetőbb legyen.* És a fongfarkas igenis létezik.* néz hugicájára, amikor okoskodni akar.* És aki rossz annak nem hoz új fogat nézd csak meg.* bök orrával Sellyre.* |

*Nagyon utálja, ha nem foglalkoznak vele, és igazán nem érti miért kell ahhoz rossznak lenni hogy valaki figyeljen rá.* Ő itt Nachtmist, a testvérem, én meg Sheila vagyok. *ragadja meg az alkalmat a válaszadásra mielőtt Nacht megszólalhatna, és testvére mellé ugrik.* És te ki vagy, még sose láttunk erre! Egyébként meg a fogfarkas csak a kölyköknek hoz új fogat mama azt mondta. *okoskodik tovább, nem akar kimaradni a beszélgetésből.* |
Selly
*Csak figyeli a kölyköket,Nacht sértéseit elengedi a füle mellett.Úgylátszik a kölyköket jobban érdekli ő,mintsem játszanának.*De felvágták a nyelved kisfarkas.*Tápászkodik fel és leugrik a szikláról.Majd körbejárja a jövevényt.*Mit is mondtál,hogy hívnak?*Kérdezi egy nyájas mosoly kíséretében,a másikkal mit sem törődve.* |

Ő nem a barátnőm! Hanem a testvérem! Hát még ezt sem tudod!* mordul rá Nacht az idegenre, mégha kicsit öreg is, meg ilyenek.* Látom kicsit peregnek a fogaid, nem baj majd visszaragasztja őket valaki, vagy a fogfarkas hoz újat.* biztatja a nőstényt, majd telifogas vigyort mereszt felé, büszkén mutatva tűhegyes fogacskáit.* |

*Amikor Nacht Sallyhez igyekszik, Sheila utána indul, ellenben tesójával neki azért van egy kis jómodora.* Nacht úgy értette szia, és ha gondolod bemutatunk anyuéknak. *pislog jólnevelt ártatlansággal Sallyre ahogy szüleire szokott, de ez általában csak apjánál válk be.* Nacht ne legyél már ilyen! *szól rá testvérére mikor Sally távolabb megy.* |
Selly
*Csak iszik tovább békésen,mintha meg se hallotta volna Nacht szavait,aztán szép lassan felemeli a fejét és a kölyökre pillant.*Ne aggódj csöppség,Selly néni csak kicsit megpihen és megy is tovább..*Tudja le a kölyköt és nemtúl erősen,de nyomatékosan félresöpri a mancsával Nactmist.*Menj szépen,játsz a kis barátnőddel.*Mondja és nem messze leheveredik egy árnyas sziklára.Nyújtózkodik egy kicsit aztán ásít egy hatalmasat és kivillannak a már ugyan kicsit megkopott de még mindig félelmetes nemgyári agyarai.Fejét a mancsaira teszi és csak bambul a világba.* |

Már épp belelovalta volna magát, hogy mégjobban lecibálja a tesója fülét, amikor meglátta a parton azta hatalmasnagy batár állat másik farkast. Azonnal eleresztette Sheila fülét és zászlóként felcsapot farokkal trappolt ki a partra, kicsit megbillentek a hátsó lábai, de ez nem zavarta abban, hogy beszóljon a másiknak.* Hátte meg mit keres itt! Ez anyu meg apu területe!* mordult rá Sellyre nem épp a legjobb modorával semmit sem okulva, hogy mi lesz abból , ha nagyobb állatnak szól be mint ő maga. |

Aúcs! *kiált fel mikor Nacht jól meghúzza a fülét. Majd minden erejével azon van, hogy kiszabadítsa azt tesója szájából. Kis ideig próbálkozik, majd a fekete kölyök nyakát célozza meg fogaival, de ekkor észrevesz egy idegen alakot a tó szélén. El is felejti eredeti tervét, és nagy szemeket mereszt Sally-re. Vicces látvány lehet, mert a fülét még nem sikerült kiszabadítania Nacht szájából.* |
Selly
*Az elmúlt pár hónapban sokat csatangolt egyre távolabb és távolabb a dzsungeltől,amióta azzal a fehér tigrissel találkozott (ki tudja már hogy hívják).Egyszer csak elérkezett ide,ahol azelőtt még soha nem járt.Rögtön felfigyelt fajtársai tompa szagára.Majd ahogy egyre mélyebbre sétálgatott a farkasok birodalmában friss illatokat is söpört felé a levegő.*~Két kölyök.~*Állapította meg magában majd elmosolyodott.Nem állt szándékában se megkeresni őket,se kikerülni.Majd lesz,ahogy lesz.Amikor megérzi a tó szagát,rögtön a víz felé veszi az irányt.Móhón inni kezd a víz szélén,és csak ekkor veszi észre a vízben játszadozó kölyköket.Nem zavartatta magát, ivott tovább.Sok kölyköt látott már életében ezek is csak ugyanolyanok mint az összes többi.Habár nem tudhatja a szüleik mikor esnek a torkának,ha ez valóban egy falka területe lenne,ahogy azt eddig gondolta.* |
Nachtmist
*Tökre örül, amikor jobbanm érzi magát erre a következő pillanatban rávetődik testvére. Ígyis nehezen maradt fent a víz tetején erre még ő is rátehénkedik. Épp csak az orra hegye lógott ki a vízből, így levegőt legalább kapott, amikor kicsit szabadulni tudott, Sheila kapásból ráharapott a fülére. Ezt úgy utálta.* Naaa!* kiabálta, majd ő is a testvére füle után kapott. Mivel nem tudott olyan jól megtámaszkodni a hátsó lábaival ezért nem is próbált meg két lábra ágaskodni, hogy majd fölülről lenyomja a húgát, inkább csak jól meghúzta a fülét.* |

*Éppen valami csattanós válaszon töri a fejét, mikor Nacht beleugrik a tóba. Erre elvigyorodik, ő is belecsobban aztán megpróbálja rávetni magát testvérére így mindketten elesnek és persze rögtön a másik fülét akarja cibálni. Általában amikor ilyet játszanak mindig Sheila marad alul akár Trist akár Nacht akár Luci az ellenfél, ezért most hogy tesója kicsit lesérült gyors győzelmet remél. És mivel nem akarja bántani Nachtot közben azon filózik, hogy vajon ezt értette-e kemény edzés alatt.xD* |
Nachtmist
*Elgondolkodik az ajánlaton. Olyan furcsa volt testvére ábrázata soha nem tudta ezt mire vélni.* És mégi mit akarsz itt csinélni, egész nap nyálkagyíkokat kergetni?* kérdezte a halakra mutatva. Közelebb ment a tóhoz és belenézett. ~De sok nyálkagyík....~ mélózott, majd belecsobbant a vízbe. Az összes hal elrebbent mellőle. Megrémül, lehet hogy a fájós lábával nem fog tudni kimászni. De meglepődött, mert a vízben sokkal könnyebben tudott mozogni és a lába sem fájt annyira.* |

*Amikor Nacht azt mondja, lehet hogy nem gyógyul meg, együttérzés csillan a szemében. Sheila szeret gonoszkodni a testvéreivel, ahogy ők szoktak vele, de elég könnyen meghatódik. Végighallgatja a fekete kölyök mondandóját, aztán mancsával megint a vízben úszkáló halakat kezdi piszkálni, majd Nachtra néz* Jó akkor egyezzünk meg. Nem viszel haza, és cserébe jöhetsz velem. *mosolyog, a felfedezőút is jobb ha többen vannak.* |
Nachtmist
*Vág egy girmaszt testvére megjegyzésére.* Tristtel én csak akkor állok szóba, amikor meg akarom verni. ~ami persze mostanában nem megy.~ hajtja le a fejét, de a mozdulatot úgy alakítja, mintha fel akarna állni. És fel is áll.* Namostpedig ha már itt járunk, akkor elárulom neked, hogy ha nem edzek keményen lehet, hogy mindig bicegni fogok. CSak nem gondoltam hogy ilyen messze jössz. Egyedül meg UNCSI! Tehát nem fordultam vissza. És nem én csavarogtam el hanem Trist én csak vigyáztam rá!* mondja sértődötten.* |

*Amikor Nacht megbotlik önkéntlenül is elvigyorodik* Látod, nem kellett volna utánam jönnöd. Küldhetted volna Tristet is magad helyett. *mondja kicsit gonoszkodva, iylen testvérek mellett megtanul néhány dolgot a kölyök:D* Különben is, ha nem csavarogtál volna el, most nem lennél sánta. És anyuék is úgy aggódtak. *teszi még hozzá szemrehányón* |
Na és aztán! Ígyis erősebb vagyok!* jelentette ki, majd rá akart ugrani húgára, de megbotlott a saját lábában így jókorát nyalt a földön.* Ne vigyorogj! lesz ez még jobb is. Csak még igen gyenge lában.* morgott.* |

*Testvére hangjára Sheila hátrafordult, tudta hogy valaki úgyis utánajön.* Te nem tudsz hazavinni. Nem vagy anyu, és járni se tudsz rendesen. *mondta* Te és Luci meg Trist mindig elszöktök, nekem mért nem lehet soha? *folytatta a szóáradatot, közben mancsával egy halat kezdett piszkálni a vízben.* |
Nachtmist
*Hátsó lábai még mindig nem jólszuperáltak, de ha sokáig pihenteti őket még a végén nem tudja majd hasnálni őket. Szerencsére a hatalmas tigris nem harapta át a hátá akkor már rég nem lenne az élők között. Sérülése miatt egyik hátsó lába mindig megcsuklott alatta így igen ingatad volt a járása, de még ígyis tudta követni testvérét.* Áhá! Szóval el akarsz szökni! De én nem hagyom! Hazaviszlek ahogy anyu szokott!* kiabált rá büszkén Sheila-ra Nachtmist.* |

*A sziklákon egy kis fehér szőrgombóc mászkált. Mióta erre a vidékre költöztek Sheila már sokat nőtt, bár ez még mindig nem volt elég, hogy Tristet lenyomja. A kisfarkas már kezdte unni, hogy mindig a többiek szöknek el, és ő a legtöbb kalandból kimarad, ezért elhatározta, hogy most csakazértis elcsatangol. Nagyjából ismerős útvonalon indult, már járt itt egyszer szüleivel. Ezen az új helyen az is furcsa volt, hogy sokkal biztonságosabbnak érezte, mint a hideg tundrát.* |

A tó elég sekélyke, de mindig friss víz gyűlik össze benne, és még a legmelegebb nyáron sem apad el. A növényzete ritkás, csak a szívós kemény gyökerű, bokrok, fák maradnak meg a sziklákon. |
[140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|