|
Témaindító hozzászólás
|
2008.07.19. 20:31 - |
Régen egy indián falu volt a közelben,de valami történhetett,mely következtében elmentek vagy csak odébb költöztek. Időnként azért még láthatni indiánokat,de nem kell félni tőlük,mert barátságosak az állatokkal.Sok rágcsáló él itt. |
[121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*Mikor Nacht kimondja az első mondatát, Sheila korholó pillantást küld felé, hiszen szereti az apját, és igazán nem szép hogy Nacht ilyeneket mond. Majd a következőkre csodálkozva néz tesójára. Nem is tudta hogy ilyen különleges képessége van, de ugyanakkor az is eszébe jut, hogy talán csak kitalálta az egészet. Gyanakvó tekintettel néz rá, majd Aspenre. Ha az anyja is ilyen komolyan viselkedik, talán mégis igaz.* Én inkább meghalok, minthogy egy ilyen... *válaszolja Fenrir kérdésére, csak aztán kap észbe, hogy Nacht apját akarja sértegetni, és talán ez rosszul eshet a tesójának.* minthogy a te kölyköd legyek! *fejezi be végül a mondatot, de erre a gondolatra ijedten néz anyjára, megerősítést várva hogy ez nem igaz, és az ő apukája igenis Snow.* |
*Csibészes pillantást küld Kizuna felé,majd Nachtra pillant.Szótlanul hallgatja a kis feketét közben közelebb lépett hozzá,majd mikor befejezte odalépett Aspen elé.Hirtelen eszébe jut az az éjszaka,amit a nősténnyel töltött.*Igaz a történet?Ez a kis fekete a kölyköm?*mosolyodik el a hím,majd Sheilára pillant.*És mi a helyzet a fehérkével?*kérdése után ismét Aspent és Kizunát vette szemügyre...* |
Na de Fenrir.* szalad ki a száján, de elfordítja a fejét. Nem akarta megkérdőjelezni a fekete farkas szavát. De azért Aspen jelenléte nagyon idegesítette, jobban mint a két kölyöké. Végigméri tetőtől talpig a szürke farkast. Ha Aspen ránézne akkor kivillantja a fogait, hogy attól, hogy Fenrir eltűri attól ő még nem fogja szívesen látni.*
*Alig várja hogy eltűnjenek erről a helyről, hogy miért kellett neki azt a mondatot megjegyezni. ~Szerencsétlen!~ korholta magát. Lopva anyjára tekint. Ő biztos tudja. Neki tudni kell. Eddig Nergálon kívül eddig senkinek nem beszélt róla. Amikor Fenrir rámered akkor egyik fülét hátracsapja a másikat a többi farkasra emeli. Sóhajt egyet, majd nekikezd a mondandójának.* Azt hiszem, hogy én nem apának a kölyke vagyok.* néz anyjára bocsánatkérőan. Nem tudom hogy de ha akarom tuok más szemével látni. És ha apára godolok, akkor az ő szemén keresztül látok.* bök fejével Fenrirre. Tanácstalanul néz hol anyjára, hol a másik két fekete farkasra. Az hogy Sheila tekintete valószínű megvető lehet, de ő ezt gondolja. És kíváncsi is a válaszra.*
*Emlékszik minden egyes pillanatra. Amikor először találkozott a fekete farkassal. Nem átkozza azt a napot. Büszke Nachtra mert leleményes érdeklődő és kíváncsi. És Luciendára mert igazi nő. Kicsit szorítja a gyomrát az idegesség. Talán Sheila mindent elmond Snownak és akkor bajba kerül. Bár eredetileg is az volt a terve, hogy amint a kölykök meg tudnak állni a saját lábukon, akkor átjön a Fantom falkába, ahol Fenrir elismerése mellett élhet. De ez az álom most megszakadni látszik. Amikor Nacht száját elhagyja az állítás teljesen lefagy. Nem tud mit válaszolni, csak értetlenül bámul előbb kölykeire majd Fenrirre.* |
*Mostmár teljesen biztos benne hogy semmit sem ért abból ami körülötte folyik. Azon, hogy Fenrir ismeri Aspent nem lepődik meg annyira, ez számára valahogy természetes, hogy a különböző falkák vezérei ismerik egymást. Szép lassan érzi, hogy kezdi normális ütembe venni a levegőt. Az otthoni szidás gondolata sem olyan rossz, csak tűnjenek már el innen. Az utolsó mondatos dolgot sem érti, hiszen Nacht csak azt mondta a tesójáért jött hogy hazavigye. Vagy talán mást is mondott? Ő is egyre kiváncsibb mi kelthette fel ennyire Fenrir figyelmét.* |
*Egy halvány mosoly jelenik meg képén,mikor Kizuna a kijelentésre kíváncsi.*Téged is érdekel?Akkor hallgassuk meg a mi kis fekete betolakodónkat,hogy mit vett a fejébe.Hallgatunk...*pillant Nachtra,de mikor a két nőstény között kezdett forrni a levegő Fenrir beállt közéjük.*Nah,de hölgyeim.Nem kell egymás nyakának ugrani.Inteligens farkasok vagyunk és most szépen megbeszéljük a dolgokat.*pillant a két félre,majd ismét Aspen mögött álló fekete kölyökre néz.*Várom a válaszokat... |
*Hogy Sheila meglógott előle nem igazán érdekli. Csak közelebb terelgetni a többiekhez.* Milyen megjegyzés?* kérdezi halkan Fenrirtől, mert ő nem hallotta Nachtmist kijelentését. Aspen megjelenése meglepi. De inkább az, hogy Fenrirt nem zavarja annyira a jelenléte.* Őt is elzavarjam?* kérdezi lehajtott fejjel a fekete nőstény.*
*Folyamatosan hátrál Sheila felé észrevehetetlenül. Majd végül nekiütközik testvérének.* Azt már csak ő tudja felmérmi mit miért.* magyarázza Nachtmist. Majdnem visszakérdez, hogy milyen kijelentés, de úgyis elszólta magát, akkor már nincs értelme titkolnia, mire jött rá. Már épp levegőt venne, hogy bevallja Fenrirnek, amikor megjelenik előtte anyja.* Nem lesz semmi baj* súgja Sheilának. Nagyon bízik anyjában, hogy megvédi őket.*
Bajban vagytok.* morog hátra a két kölyöknek. Az biztos hogy hazaérnek ennek nagy fültépés lesz a vége.* Hogy engem mi szél hozott? Ja igen van két őrült kölyköm, akik azt hiszik a határsértés jó móka.* Amikor Kizuna is bekapcsolódik a beszélgetésbe felborzolja szőrét.* Már pardon de neked ki a fene osztott lapot?*morog a másikra.* |
*Kizuna ellöki, de mielőtt a farkára léphetne, megjelenik Aspen. Sheila arrébbugrik, szive a torkában dobog, jobban mint mikor Kizuna üldözte. Nem érti anyja hogy kerül ide, de nem is érdekli. Tétovázva néz körbe, Nachtot várja.* |
*Egy mosoly kíséretében bólint mikor a nőstény köszönetet mond,majd folytatja.*Nincs mit.Ég veled Aspen örülök,hogy találkoztam veled.Vigyázz magadra a kölykökre és a falkára.*fejezte be a mondandóját,majd olyan gyorsan eltűnt mint ahogy megjelent.*
*Fenrir le se veszi tekintetét a fekete hímről.*Nem kéne megvédeni a testvérkédet,ha nem tört volna be a területünkre.És engem az utolsó megjegyzésed érdekelne.*morrant oda a hím,majd mikor Aspen közéjük ugrik egy nyugodt mosoly jelenik meg képén.*Nocsak,Aspen.Mi szél hozott erre?*tekint kérdőn a nőstényre és várja a választ.* |
Nos Nausa köszönöm a tanácsokat. Vigyázok rájuk.* jelenti ki határozottan. Jobban érzi magát, hogy a másik bemutatkozott. Amikor Fenrir Nachtmist felé közeledik és a fia feláll akkor rosszat sejt. Ha Fenrir ezt pimaszságnak veszi akkor bajban lesz. Nem várhat már tovább, nem tudja mennyire hiszi el Nachtmist elszólását a fekete hím. Kiugrik a bokorból és Fenrir Kizuna és a kölykök közé áll.* Ti haza! Most azonnal!* morog rájuk eréjesen* |
*Feltápászkodik. Azért mégse legyen már annyira megalázva. Megpróbál nem nagyon meghunyászkodni.* Tudom hogy rossz oldalt járunk, de a testvéremet meg kell védenem. Azért vagyunk egymásnak. A szüleim meg valószínű otthon.* mondja Nachtmist és nagyon kell koncentrálnia hogy ne remegjen a hangja. Közben megpróbál Sheila felé húzódni, hogy meg tudja védeni őt.* |
Érthető a Te részedről is a dolog.Így legalább tapasztalatot gyűjtenek,csak nehogy egy életen át cipeljék a súlyát.*utal a veszélyes játékra,majd folytatja.*Hogy honnan tudom?*jelenik meg egy nagyon halvány mosoly képén.*Régóta járom a vidéket és hallok ezt-azt.No meg hát a szagok...Hm,nah igen Nachtmist az imént szólta el magát.A kölykök remekül feltalálják magukat a bajban.*még mindig Kizunáék felé mered bekötött szemeivel,de mikor Aspen a nevét kérdezi akkor emeli rá először "tekintetét".*Nausa vagyok. |
*Amikor leül mellé a másik farkas még a tekintetét se fordítja oda. Nem akarja lekésni a megfelelő időpontot. Egyenlőre se Kizuna se Fenrir nem tesz semmi fenyegetőt. Azt hogy harapással megfojtsák a kölyköket ahhoz több idő kell és három szökelléssel ott lehet.* Tudom, hogy veszélyes játékot űzök, de úgy gondolom még van időm.* mondja nyugodtan halkan. A másik farkas nem tett semmit így nincs oka, hogy aggódjon miatta.* Igen én vagyok. Már csak arra lennék kíváncsi hogy te ezt honnan tudod? *annak ellenére, hogy a füle itt volt a szemeivel folytom a többi farkast figyelte.* Nem féltem annyira őket. Nachtmist - gondolom úgyis tudod melyikükről beszélek - Fenrir kölyke. Sheila pedig sokmindenre képes ha sarokbaszorítják.* mondja a másiknak.* Téged egyébként hogy hívnak?*kérdezi a másikat, hátha válaszol rá.*
|
*Halktalanul járta a tájakat már jó ideje.Errant távozása óta a csapat is másmerre jár,így ő is új utakat keresett,persze Abeto-val barátságban váltak el,de hátha új életet tud kezdeni a fajtabeliek között.Hol az egyik csapat területén hol a másikén volt,de sose mutatta meg magát.Most azonban kíváncsian leült Aspen mellé.*Miért nem lépsz közbe,elvégre a kölykeid!Kizuna és Fenrir nem kegyelmeznek...A végén késő lesz.Ha nem tévedek,Te vagy Aspen a Telihold falka vezérnősténye.*szólt lassan,közben folyamatosan a kölykökre és a Fantom falkára figyelt.* |
*A távolból figyel. Vajon mit fog kezdeni Fenrir a kölykökkel. Azonban elhatározta magában, ha csak egy újjal is bántja őket akkor közbeavatkozik és nem fél széttépni. Mindenesetre az idegen nőstényen is rajta tartja a szemét. Egyenlőre fűti a méreg. A kölykei miért kóboroltak el a területről? Ezért nem akart még visszajönni, na de muszáj volt, Snow már nagyon nyűgös volt. Szerencsére a szél a többiek felől fújt, de ha nem is arról fújt volna, akkor is megoldotta volna a helyzetet.* |
*Bámul kölyökre, majd egy gyors előreszökkeléssel megpróbálja Sheilát is a földre dönteni. Ha sikerül akkor rálép a fehérke farkára és gonoszul vigyorog rá.* Megvagytok.* neveti és megnyalja a szája szélét.* Na szóval hol kezdjem a bundádtól való megszabadításod?* kérdezi fancsali vigyorral a képén.* |
*Lassan,határozott léptekkel halad Nacht felé örömittas tekintettel.Mintha nem lenne más csak a betolakodó és ő.*Magyarázattal tartozol.Betolakodsz a Fantom falka területére a testvéreddel,majd megzavarod a játékunkat és most meg ez.Tudjátok,hogy nagy bajban vagytok...Hol vannak a szüleitek?*kérdi morogva a hím,majd Kizunára pillant.* |
*Próbál gyorsítani, amikor Kizuna elsuhan mellette, majd amikor látja hogy nem tudja tartani a lépést a nősténnyel akkor oldala felé kap, hátha az a kis halasék amíg odakap előnyt ad Sheilának. Testvére zökkenti ki egy percre a futásból*Hogy mi hol?* kérdezi, de a következő pillanatban már Fenrir belemart a hátsó lábába. Panaszosan vinnyog fel majd bukfencezve gurul néhány lépést. CSak úgy porzik utána az út. Farkát hasa alá csapva várja, hogy mit kezd vele a nagyobb farkas. Csak annyit tud, hogy most rettenetes nagy bajban vannak.* |
*~Csak a folyóig...~csengenek fülében a szavak, és akárhogy próbál gyorsabban és gyorsabban futni, azt veszi észre hogy egyre jobban fárad. ~Mintha csak őzekre vadásznának.~ fogalmazódik meg benne a gondolat mikor néha hátrapillant üldözőik felé.~Ezaz, mindjárt elérjük...~ kezdi érezni a kellemes szellőt amely feléjük sodorja a Telihold falka ismerős illatait.*Nacht vigyázz! *kiált testvérének mikor a szeme sarkából meglátja Fenrir mozdulatát. De mikor újra előre fordul kénytelen lefékezni, mert Kizuna áll vele szembe. Megborzong, de nem hátrál, várja mit lép a másik.* |
*Kizuna sem tétlenkedik. Ő Sheilát veszi célba. Látja, hogy Fenrir valamiért nagyon koncentrál a feketére. Furcsa pedig azt gondolta volna, hogy a fehérkét szívesebben megkopasztottavolna. Megnyújtja a lépéseit elhalad Nacht mellett a hím nem tud vele mit kezdeni egyszerűen túl gyors. Majd bevág Sheila elé annak bal oldaláról, de nem támad. Talán a becsúszása is elég lesz ahhoz, hogy megállásra késztesse a nőstényt.* |
*Rezzenéstelen arccal meredt Nacht-ra.Még pislogni se nagyon pislogott,nehogy szem elől tévessze prédáját.Tudta,hogy mi a batolakodók célja.Minél hamarabb elérni a Telihold falka területére.Mikor már elég közel jártak az idegen területekhez gyorsított futásán,majd elrugaszkodott.Igyekezett megragadni Nacht hátsó lábán.Ha sikerül,akkor jó erősen maga felé rántja,hogy az orra bukjon.Ha nem akkor a kölykök egy kis előnyre tesznek szert.*Ne hagyjuk,hogy elérjék a falkájukat.*utasította Kizunát* |
[121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
