|
Témaindító hozzászólás
|
2007.08.22. 21:23 - |
Varázslatosan tiszta vízzel rendelkező víz, melyben rengeteg hal él. |
[60-41] [40-21] [20-1]
Akkoris fura!* duzzog amikor Cami megvédi a tesóját.* Igen sokan vagyunk. Ott van Trist meg persze én meg Luci meg Sheila és Nergal.*sorolja fel a tesóit. Számolni még nem tud azért nem égeti magát azzal.* Szóval, hova ment az a pattogó? Nálunk kevesen vannak. Igaz ott a föld alá bújnak, nem a vízbe.* magyarázza Nachtmist.*
|
Ne nevezd ügyefogyottnak a tesómat. Az igaz hogy néha mond ilyen dolgokat, hogy nem akar húst enni, meg vadászni se, meghogy látott egy fekete tigrist, de tudod, ha nem eszik húst akkor majd én fogok neki vadászni! *mondja csillogó szemekkel* Akkor neked jó sok tesód van. Nekem csak Hemi. Meg Pehely olyan mintha a nagytesónk volna. De most nagyon izén viselkedik pedig nem is vagytok rosszak. *gondolkodik el* Nem tudom mi ütött belé. A falkás jól hangzik, csak kár hogy csak ketten vagyunk. *Azon gondolkodik, hogy Hemit is ide kéne hívni, meg mindig vele szokott játszani de az minden bizonnyal nem értékelné a farkassal való barátságot.~Pehely átmosta az agyát...~gondolja durcásan* |
*Lapítva elmászik apja mellől. Tudja hogy testvére azonnali jelleggel beárulja amint lehet szóval, jobb minél gyorsabban távol kerülni.* Én is remélem.* amikor Cami tesója kerül szóba felnevet.* Már ne is haragudj, de elég ügyefogyottnak tűnik a tesód, ahhoz hogy beáruljon. Viszont Luci első adandó alkalommal megteszi.* mégis mosolyog.* De úgyse tud megtalálni.* Ugrólábúak?* néz értetlenül, de amikor meglátja a békát beugrani a patakba megvilágosodik.* Ja hogy pattógót!* sugárzik fel az arca.* Hát én a tesóimmal általában falkásat szoktunk játszani. Tristtel mindig veszekszünk ki legyen a falkavezér. De persze mindig legyőzöm.* húzza ki magát Nachtmist.* Aztán szoktunk bújácskázni, de a kedvencünk a nővérünk agyára menni. Bár Sheila mindig szid hogy ő a tapasztaltabb meg ilyenek.* közben bugyuta képet vág hogy utánozza testvérét.* |
*Sikerül észrevétlenül eltűnnie Pehely mellől, ennek nagyon örül, abba viszont nem biztos hogy Hemi nem fogja-e beárulni. Boldogan látja hogy Nachtmist vele jön, bár igazából nem tudja merre megy. Ahogya fák között bolyong, egyszercsak ismerős hangokat hall, a patak csobogását.* Ez tök jó volt, csak ne jöjjenek utánunk. *vigyorogja a farkasnak.* Tudok egy csomó jó játékot, fogózzunk, vagy bikózzunk, vagy ijesztgessünk ugrólábakat! *mondja és az egyik zsombékhoz ugrik, aminek a közelében épp egy béka ül, és a kétéltű a hirtelen mozdulatra ijedten ugrik be a vízbe.* Tényleg, ti mit szoktatok csinálni a tesóddal? |
Camote!Merre jártál?*kérdezi kedvesen,majd mikor fia nekilát történetének mosolyogva hallgatja,majd mikor a szörnyet említi aki beszorította egy fához egy pillanatra elkomolyodik.*Szörny?Hogy nézett ki?A nyomokból ítélve farkasra gondolnék...*mereng el,majd mikor a láthatatlanságot említi ismét visszatért a mosolygós formája.*Tessék?Szólt valaki?Furcsa,mintha hangokat hallottam volna.Csak nem Te vagy Camote?*viccelődik fiával,majd megragadja és felteszi a hátára.*Csak vicceltem!Keressük meg a többieket...Egyébként szerintem öcsém Cerberus képességét örökölted.Ő képes láthatatlanná válni és remek vadász lett belőle.Majd meglátod,még nagy hasznát fogod venni ennek a képességnek...*magyarázza,majd elindul egy új terület felé felkutatni a többieket.* |
*Kinyitja szemeit, nagyokat ásít, kis mancsait előrenyújtva nyújtózkodik. Nem sok idő telhetett el azóta hogy a farkas majdnem megette. Szerencsére már teljesen látható, de ezzel még nincs tisztában. Lépteket hall, és először mégjobban elbújik, talán a farkas mégis visszajött, és őt keresi, de mikor meghallja a kedves hangot, boldogan ugrik ki a szikla mögül.* Papaa! *rohan Kibához, és fejét a bundájába dörgöli, majd izgatottan fog kalandja mesélésébe* Képzeld, elmentemmegkeresni Hemit, de helyetteegy szörny ugrott ki a bokorból és meg akart enni de én elfutottam aztán utánam jött és beszorított ahhoz a fához, látod, látod? *hadarja, és közben az egyik fára mutogat a túlparton, nagyon izgatott, ezért hugát utánozza érthetetlen szavaival.* És akkor láthatatlanná váltam, de te apu, ugye látsz? *újra apjához dörgölőzik* Aztán beleestem a vízbe és ide másztam ki. *fejezi be a hosszas mondókáját, és nagy szemekkel néz fel Kibára várva hogy mit szól hozzá* |
*Kiba elindult,hogy fogjon valamit alvó kölykeinek.A mai menü hal lesz,így a patakhoz ment.Nincs messze a kölyköktől és hamar megjárja.Ahogy ment a parton egy ismeretlen nyomra lesz figyelmes,majd egy apró tigrismancs is megjelenik.Gyors futásba kezd,majd a tóparton megáll.A nyomok a vízbe vesznek.Gyorsan átugorja a kis patakot és elindul a sodrás felé.Szakértője volt a tavaknak,mert egyszer anyjával halászták ki Cerberust és Rajahot.Mikor ismét megpillantja a lábnyomokat követni kezdi őket,melyek most a kövek mögött érnek véget.Kedvesen megszólal.*Aki bújt,aki nem... |
*A hangokra felkapja a fejét. De nem lát senkit. A csobbanást betudja egy halnak.* Azt hiszem pszichiáterhez kell mennem.* lógatja le az orrát majd végérvényesen eltűnik.* |
*Úgy látszik a farkas tényleg nem látja, és elmegy. Ettől Cami mégjobban megretten.* Nem látnak. És én se látom magamat. Jaj, ne! Akkor már nem is létezek! *kiáltja hangosan, nem is érdekli, hogy a farkas hallótávolságon belül van-e még. Már épp átérne a túlpartra, mikor az utolsó kövön megcsúszik, és belecsusszan egyenesen a vízbe. A sodrás nem olyan erős, de a kistigrisnek így is nehezére esik kievickélni. Észre se vette, hogy ez a kis kaland mennyire kimerítette. A parton talál egy sziklát melynek árnyéka megfelelő búvóhelynek ígérkezik, ott összekuporodik, és elalszik.* |
*Ahogy a farkas az orrát a földön tartja szagot kap. El is kezdi követni, de az a patak partjára vezet. Felnéz a patak másik oldalára. ~Nem arra kergettem.~ filózott magában, majd meggyőzte magát, hogy tényleg csak az éhség jáccott vele és eloldalog.* |
*A harapás elmarad, és Cami óvatosan kinyitja a szemét. Nem érti mi történt, kérdőn bámulja a farkast, aki úgy tűnik elmegy, aztán mégis visszafordul, hogy szag után keresse meg őt. ~Ennek meg mi baja? Itt álltam előtte...~ Végül arra jut, hogy a farkas biztos egy nagyobb zsákmány szagát érzi, ezért hagyta ott a kölyköt. Nem tétovázik tovább, elszalad a patak mentén. Egyszercsak furcsa dologra lesz figyelmes. Lehajol a vízhez, de valami nem stimmel... Megvan, a tükörkép. Camote ijedtében felkiáltana, de nem árulhatja el magát a farkasnak. ~Mi van velem? Miért nem látszódok? Hol van Hemi? Miért nincs már itt anyúú?~ Kétségbeesésében majdnem elbőgi magát, de észreveszi, hogy a farkas az ő nyomait követi. A patakban köveket lát, amik elég stabilnak tűnnek. Ráugrik az elsőre, és megpróbál átkelni a túlpartra.* |
*A farkas teljesen megijedt. A szeme láttára tűnt el a kistigris. Ennyire éhes lett volna hogy beképzelte magának a könnyű zsákmányt? Mérgében morran egyet saját hülyeségén. El is indul el a fától, de aztán hirtelen megáll. Hát milyen hülye igazán használhatná a szimatát is elvégre farkas. Az orrát a födhöz szegezi és próbálja követni a tigris szagát.* |
*Mozdulni se mert, remegett félelmében, a fához lapult, mikor a farkas eléugrott, szemét becsukta. Itt a vég... De ekkor külső szemlélő számára a remegő kölyök teljesen eltűnt. Camote láthatatlanná vált, csak a fát lehetett látni mögötte.* |
*mielőtt felállna a bokor utáűn néz, hogy a kis szőrcsomó elfut e. És igaza volt. Tényleg menekülőre fogta, de csak az egyik fa mögé.~Ostoba dög!~ Feláll. Most már türelmesebb. Az előbbiből okulva rájött hogy a siettség nem vezet sehova. Lassú léptekkel ment a hatalmas fa kásik oldalára. CSöpögött a nyál a szájából, majd egy hirtelen ugrás és a fogait a kistigrisbe akarta mélyeszteni...* |
*Kiles a bokorból, a farkas egy fának csapódott. Csodálkozva néz, ez meg hogy történhetett, majd elszántan az egyik vastagabb fa felé veszi az irányt, hogy amögött elrejtőzzön, és mikor odaér kifújja magát, és tovább tervezgeti a menekülési útvonalat. Mozdulni nem mer, nem tudja hogy üldözője látta-e hova szaladt. ~Csak ne vegyen észre.. ~ mondja magában, nagyon fél, és próbál egészen kicsire kuporodni.* |
*Látja, hogy áldozata felbukik. Groteszk vigyor húzódik szét a pofáján, mire ő is felbukik egy nagyobb gyökérben. Próbl korrigálni de így csak egy másik fának csapódik. Míg összekaparja magát áldozatának van lehetősége egérutat nyerni... Szitkozza magát mennyire ügyetlen is.* |
*Zajt hallott egyik bokorból, oda akart rohanni, szinte biztosra vette hogy Hemi az, annál jobban meglepődik, mikor a bokor mögül egy hatalmas állat ront rá. Ösztönösen arrébb ugrik a farkas útjából, és futásnak ered. A szokottnálgyorsabb tempóban szedi lábait, érzi hogy az életéért fut, de csak pár másodperc telik el így, mert a kistigris egyik fa kiálló gyökrében megbotlik, és bebukfencezik az egyikbokorba. Nagy levegőket vesz, szive nagyon gyorsan ver, nem mer megmozdulni, a farkas talán nyomát veszti, de erre nagyon kevés az esély.* |
*napok óta könnyű zsákmány után járta a környéket. Nemrég száműzték a falkájából, mert túl egresszív volt a kölykökkel szemben. Azóta magányosan vadászik. AMi rettenetesen nehéz. CSak kisebb állatok, egerek, pockok, nyulak és egyéb kisállatokat tudott elkapni. Korgott a gyomra, amikor úgy tűnt rámosolyog a szerencse. Egy védtelen kölyök téved ide a folyóhoz, ahva ő is igyekezett ,hogy igyon. Legalább víz legyen a gyomrában. Azonnal le is lapult. Vállai fel alá mozogtak, mint egy vetődni kéászülő nagymacskának, majd kirobbant a bokorból. Nem bírt várni egyszerűen túl éhes volt és a kölyktigris egyszerűen túl könnyű zsákmány volt hogy elszalassza. Csak futott hatalmas léptekkel, gyorsan közeledett Camote-hoz.* |
*A kistigris már egy ideje nagyon unatkozott. Huga már jó sok ideje elment, és Camote úgy döntött, elmegy és megkeresi. Aztán ahogy bolyongott, valahogy ehhez a patakhoz lyukadt ki. Még sose járt erre, magy szemekkel nézett körbe, hogy a végén elszédült, és leült.* |
Varázslatosan tiszta vízzel rendelkező víz, melyben rengeteg hal él. |
[60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
