|
Témaindító hozzászólás
|
2009.04.01. 16:11 - |
Szép virágokkalteli puszta terület, egy folyó csörgedezik át rajta, így az ittlévő állatoknak a szomját is olthatja, ebből az okból kifolyólag ezen a területen sok a patás állat mint pl.: őz, szarvas, gnú. Szép példányokat lehet elejteni ha elég erős az illető. Általában itt mindig süt a nap, de kegyetlen viharok is végigsöpörhetnek a helység miatt, ami a puszta határán van, messziről nem látni mivel köd takarja el. |
[51-32] [31-12] [11-1]
*Nyugodt tekintetét Aztekon pihenteti, látja, hogy kellemetlenül érinti a téma és egyből el is kezd gondolkozni, hogy akkor valószínűleg ő is potyalakó, ahogyan Moor. Ettől rögtön megkönnyebbül. Ő sem szeretne találkozni a vezérrel, bár nem tudja milyen.*
-Nyugi, én sem akarok összefutni a vezérrel. azért, mert nem szeretném, hogy kipateroljon innen, meg már tanuja voltam egykét harcnak, meg veszekedésnek, nincs kedvem most megint küzdeni valamiért, de előtted még ott van az egész élet, talán érdemes lenne találnod egy családot, egy csapatot, ahol számon tartanak, fontos vagy és befogadnak. akkor nem éreznéd egyedül magadat. *Néz nagyon bölcsen a másikra. közben a pocok gyanútlanul pihen a fején.* |
*megütötte a fülét az, hogy Moor, gyerekként kezeli. Igaz nem olyan öreg sőt még szinte gyere. De ő nem tartja magát annak. Jó igazán gyerekes, meg minden, de ez a természetéből adódik.* -szerintem félre értettél! Én nem keresek.. vagyis hát keresek... jaaj...szóval keresem, csak nem az a fő célom! És még nem, nem találkoztam és nem is szándékozom találkozni.* a füle egyböl lelapult, látszik, hogy ez a téma kellemetlenül érinti* |
//Csak hogy elkerüljük a félreértéseket, én nem vagyok Hoshi júzere, de nem akartam átjelentkezni//
*Örömmel nyugtázza, hogy a kisfehér egész rendesen viszonyul Tosihoz.Nem is emlékszik mikor találkozott utoljára olyan tigrissel, aki meg ne kérdezte volna, hogy Tosit reggelire tartogatja-e. Snarf kölyök például előszeretettel terjesztgette ifjabb korában, hogy Moor számára Tosi csak amolyan vésztartalék tápanyag. ez persze nem igaz, és szerencsére Snarf kölyöknek ezen időszaka leáldozott.*
-Azt hiszem már nem tudnék húst enni, bár ki tudja. Amíg ez a kis fickó velem lesz biztosan nem, úgyhogy jobb ha nem is álmodozom ízletes vadhúsról. A vadászat egyébként sem volt soha a kedvenc elfoglaltságom...*A távolba tekint miközben visszaemlékszik a régi időkre, amikor először vetődött errefelé.*
- Attól még nem vagy kedvrontó. Mindenki keres valamit, majd meglátod, ha nagyobb leszel. *Most kölyökként kezeli Aztekot, és ez érződik fogalmazásmódjából, és hangneméből, de nem sértő ahogy beszél, inkább bátorító.* - És mióta vagy itt? Megismerkedtél már a terület vezérével? *Kezd el puhatolózni, számára ugyanis feltétlenül fontos, hogy lehetőleg észrevétlen maradjon az uralkodók elől, hiszen ő csak amolyan hol itt vagyok hol ott vándor.*
|
-OKés akkor nem akarom,mármint hogy felébredjen! * mosolygott* -igen aranyos pedig! Mekkora sokklennék neki! *vigyorgott,majd felült* -Te nem is szereted a húst vagy csaka barátod kedvéért nem eszel húst?
-Azt hiszem edv rontó lezek! Én azért jöttem ide, hogy találjak némi társaságot! *még mindig ült, de mélyen Moor szemébe nézett* |
*Figyelmesen hallgatja a bemutatkozást, és koncentrál, hogy megjegyezze a fehérke nevét. Mikor a pocokhoz beszél Aztek, akkor elmosolyodik.*
-Most éppen szunyókál, de biztosan ő is üdvözölne, persze csak miután túltenné magát a halálos ijedtségen, hogy rajtam kívül mégegy tigris van a közelében. Kérlek, ne akard hogy felébredjen...*Értékeli, hogy Aztek nem akarja megenni legjobb baátját, de majdnem elneveti magát amikor kérdésekkel bombázza, és letelepszik mellé a másik. Kezdi úgy érezni magát, mint egy nagybácsi. Ilyen élménye Snarffal már volt, de az sem volt pont ilyen. Végül belekezd.*
- Igen, általában mindig pocokkal a fejemen járok. Ennek az életnek sok előnye és hátránya van, többek között, nem eszem húst. A pocok ugyanis nem hagyja, és hogy honnan jöttem az egy igazán hosszú történet. ami pedig azt illeti, hogy mit keresek itt...*itt elgondolkodva körbetekint.*-Azt hiszem egy kis nyugalmat..És téged mi hozott erre? |
-Aztek vagyok! Örülök hogy meg ismerhetlek! Tosi? Aranyos! *közelebb hajol a pocokhoz* -Hello! Nyugi sem eszlek meg! És hogyhogy...Pocokkal a fejeden, jársz? *nézett elég bambán Moorra* - Te Honnan jöttél? Mit keresel erre felé? *lefeküdta fűbe, és mint valami "kisgyerek" nézett Moora.* |
*Kicsit furán néz a másikra, amikor elhangzik a "juj", de végülis találkozott már hibbantabbakkal is.*
-Valóban, én sem ismerlek téged. A nevem Moor,és te ki vagy? Ja és mielőtt azt hinnéd képzelődsz,igen, a fejemen egy alvó pocok van. Ő a barátom Tosi, és nem, nem fogom megenni. *Sorolja rutinos gyorsasággal, hangja mégis nyugodt, tekintete is nyugalmat sugároz, amivel Aztekot fürkészi. Az sem zavarja, hogy körbejárják, csak magában somolyog, és várja hogy a másik is bemutatkozzon.* |
*Elléggé meg lepődött. De nem azon hogy ott van. Hogy le szólította. hisz ő egy idegen a számára.de végül is elég idióta reakciója lett* -Juuuuj! Mégsem kerülnek! Köhöm.. Igen, fantasztikus napunk van! Téged még nem ismerlek! Te ki vagy? *kicsit körbe járta. kíváncsi volt kiez az idegen.* ~ úúgy örülök ,hogy végre találkoztam valakivel! Csak neogyrosszul süljön el.~
*egy jó nagyott szipantott a levegőböl* |
*Szép napos idő volt, néhány lomha felhő szelte át az eget. moor szokásos lépteivel ballagott, mintha hatalmas teher lenne a fején ücsörgő kis pocok. De szerencsére az állatka éppen szunyókált a napon és nem beszélt, ami nagy előny volt, mert így jutott egy kis békesség a fehértigrisnek.
Ahogy így ballagott, elérkezett a tisztásra. Orrát megtöltötték a különféle növények illatai, de most nem ezért jött, csak járni akart egyet, meg Tosi mondott valamit korábban, hogy meg kell látogatnia a rokonait mert megszületett a tizenkettedik másodunokahúga...De ezt Moor ezúttal figyelmen kívül hagyta. Azonban hamar észrevette, hogy valaki már itt van. Egy másik fehérke. az első gondolata az volt, hogy most megfordul és elmegy, de már olyan régen találkozott másik tigrissel, hogy mégsem ezt tette. Helyette elindult Aztek felé, és elég közel ért hozzá csak annyit mondott: -Szép napunk van. -Azzal leheveredett a virágok közé.* |
~Jaaaj olyan unaaaalmas! Miért nem találkozon én senkivel? Engem kerülminenki!~
*lefeküdt,éslehajtotta a fejét. Lehunyta szemét, és gondolkodott. már igen régtalálkozot..... akárkivel is. márkezdett egy kicsit kétségbe esni. Ekkor egy ismerős illat csapta meg az orrát. Kinyitotta a szemét. mintha látott volna valami. A szag irányába indul nagyon gyorsan. egyszercsak a szagnak végelett. Aztek csodálkozott is*
~Képzelődtem vajon?~ |
Szép virágokkalteli puszta terület, egy folyó csörgedezik át rajta, így az ittlévő állatoknak a szomját is olthatja, ebből az okból kifolyólag ezen a területen sok a patás állat mint pl.: őz, szarvas, gnú. Szép példányokat lehet elejteni ha elég erős az illető. Általában itt mindig süt a nap, de kegyetlen viharok is végigsöpörhetnek a helység miatt, ami a puszta határán van, messziről nem látni mivel köd takarja el. |
[51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
