|
Témaindító hozzászólás
|
2009.04.08. 11:24 - |
A két helyet egy régi híd köt össze,mellyet a közelben élő indiánok vagy más törzsek építettek,hogy rövidebb úton el tudják érni a túlpartot mely gyógynövenyek otthona. |
[55-36] [35-16] [15-1]
Jó időbe telt, mire Azúr tigrisnyomokra talált, mivel ez a bátyja szakterülete, de annyira lelkes volt, hogy ha Mahon figyelmeztette is, hogy arra nem vezetnek nyomok, azt is figyelmen kívül hagyta, úgyhogy, így többet mentek, mint amennyi szükséges volt. De legalább ledolgozták a halat. Az eső pedig végre teljesen elállt, a nap pedig szépen ragyogott. Azúrt, ez igazán felvidította, így az ő optimizmusa is hasonlóképpen ragyogott, amit vidám képe hűen tükrözött. Amikor megérkezik a hídhoz, már messziről észreveszi Bonniet. Nem enyhül vidámsága, amikor észreveszi, hogy idősebb nősténnyel van dolguk. ~Gyakorlásnak jó lesz..~Gondolja.
-szép napot a szép Hölgynek.*Köszön miután odacaplat Bonnie-hoz.* - Megengeded, hogy csatlakozzunk?Csak én meg a bátyám, tudod, nagyon magányosak vagyunk, már hetek óta nem találkoztunk semmilyen állattal, csak a zsákmányainkkal, de természetesen velük nem állhattunk le beszélgetni...*Magyarázza komolyan, színészi képességeit száz százalékosan bevetve, megnyerő mosolyával, hogy elérje a nőstény rokonszenvét.*
 |
*Egy ideig néz Tamasi, után. NEm zavarja ,hogy ott hagyta. Legalább leszegykis nyugalma és pihenhet. A fiatal nőstény elgondolkodta. Az édesanyjára és egykori családjára gondolt. És elszenderült. de a legapróbb zajra is felébred* |
- És persze a kisebbet megint kinevetik. Szokásos... - cisszent egyet. Majd amikor az eső megkegyelmezett és elállt, a narancsos nőstény megrázta a bundáját. A szélrózsa minden irányába peregtek róla a vízcseppek.
- Mára enyi fürdés elég volt. És ezt hiszem távozom is. Keresek valami izgalmasat. A dzsungelen túl. - próbál rejtélyes lenni. - Szóval én el is léptem.
\\ Folyt. köv Tundra --> Hegyoldal\\ |
*Elmosolyodott a lányon.* -Igazat adok neked a szülős dolgon! *szolt közbe de amikor a"nekem mindig igazam van.." Mondat következtet, akaratlanul is de nevetett egy "haha"-t* -ÉRdekes leányzóvagy te! *el állt az eső* ~ ahw~ *Könnyebbültmeg némi képp. Elgondolkodott az ő édesanyján. MÉg mindig úgy emlékezett rá, mintha tegnap, vagy épp az előbb látta volna* |
Amikor Bonnie kimászott az arcából azért megkönnyebbül. Egy nőnek kell némi távolságtartás.
- Előző almokból van, de őket nem ismerem. Anyám ábrándozott mindig a legidősebb nővéremről, hogy ő milyen talpraesett blablabla... te miért nem vagy olyan, meg miért nem csinálod úgy, aztán egyszer felvilágosítottam, hogy mert én nem ő vagyok, erre persze megsértődött.... Cöh szülők. És persze hogy igazam van! Nekem mindig igazam van! - billegeti a farkát a háta mögött idegesen a mondandója közben.
|
* Kicsit furcsállja a nőstényt*-Igazad van a "Büdös tigrissel" kapcsolatban! Három bátty? Van neked nőstény testvéred? És Ismétlem magam a méret nem mindegy! *A "személye aurámba" szavakra akaratlanu a tőle nem megszokhatott módon fintorgott, de meg is rázta a fejét, és néhány lépéssel arrébb állt* -Elnézést! *benne még mindig meg votlaz a meglepetség. és őt nem zavarta ez a "neveletlenség"* |
Lesunyja füleit és hátra lép egyet amikor Bonnie közelít.
- Az ázott tigris akkor is büdös és büdösen nehezebb kaját fogni. - ölt nyelvet. - Három bátyám volt megszoktam, hogy kicsi vagyok, de még a felnőttek is nagyobbak mint én, de nam baj, ha leszek én is annyi idős leszek mint te vagy a mamám, akkor leszek én is nagy. De izé... figyelj csak. Belemásztál a személyes aurámba és tudod... ez zavaró. - mosolyog a másikra. Egyáltalán nem fenyegető a modora inkább csak neveletlen.
|
*Lassú léptekkel meg közelítí Tamashit.* -höh...Ugyan már. Az ,hogy kissebb vagy az a külső. Attol lehetsz igen erős is. És az utolsó mondatod.. egy HAtalmas nagy hazugság! És ahogy elnzem nem nagyon szereted az esőt.. *mosolyodik el,de ez nem egyy sima mosoly, hanem volt benne valami, háát.* Pedig itt ez eléggé minden napos, és gyakori... 1 Évalatt lett volna időd hozzá szokni! |
- Vezér? - akad meg a szón a hangja, majd elkezd nevetni. - Egy évesen ezzel a testalkattal? Hát humord az van. Oké lehet nem tudtad, hogy mindössze egy évet éltem le eddig, de azért mégiscsak szembetűnő lehet az hogy jócskén kisebb vagyok mint az átag nem? Na mindegy végülsi hát szóval nem vagyok én semmise, csak egy tigris. - zavarodik bele saját mondandójába.
|
-Lényegesebben nem ismerek senki! Nemtudhatom, neked mia "posztod"! Nem tudhatom, hogy tevagy-e a vezér és épp, azért jöttél, hogy egy idegen kidobj! Csak előre látóan közöltem veled! *mondta a szokásos hangján, és ismét lefeküdt a hídra. Már most meg nyugodott.- ~ Biztos nem rá volt ez a, rossz előérzet, Nem tűnik veszélyesnek. De a külső az nem minden... Nem tudom ,hogy harcol... Várok még, és megllássuk a fejleményeket.* |
Egy jellegzetes "cöh" hangot hallat, hogy nem igazán édekli a kioktatás. A körüljárás nem tetszik neki. Hátravágja a füleit, fejét lehajtja, hogy nemtetszését kifejezze.
- Lényegesen teljesen fölösleges, hogy engem hogy neveznek. Hisz ha jómagad is a dzsungel földét koptatod rég akkor már ismerhetnél, hisz én is itt élek amióta tudom az eszem. - amikor az eső ismét elered felpillant az égre.
- Ez ma már a második fürdőzésem! Köszönöm elég volt! - kiabál fel az égre. Majd visszapillant Bonniera.
- Nem az én reszortom, hogy ki van itt és ki nincs én csak megkérdeztem te ki vagy, de ha baj hát akkor nem kérdeztem. - átüget a hídon, farkincáját magasan a háta fölé kunkorítja.
|
*Most nem a megszokott,teljesen nyugodt volt. De mégis megtartotta higadságát,kicsit közelebb ment az ifjú nőstényhez, alaposan megvizsgálgatta, "köröljárta"* -A nevem Bonnie! És te kivagy? * a hangját megtöltötte a nyugodtság, de még is érezhetni lehetett benne- már aki ismeri , az érzi- Azt csipetnyifeszültséget. - Ha engem el akarsz űzni innét, nem fog menni! Én itt élek évekóta..*ekkor szakadni kezdett -ismét- az eső.* -És én nemmegyek innét sehova! * a hangsúlyában,semmi tiszteletlenség,semmi egyébb. Nagyon nyugodtvolt.* |
Tamasi magabisztosan koptatta a dzsungel talaját. Szokás szerint bőrig ázott a a most délelőtt érkező esőben. Ilyenkor mindig azzal nyugtatta magát, hogy legalább a bolhák kevésbő tűrik a bundáját. De ő is kifejezetten nem szerette az ázott nagymacskaszagot.
A híd másik oldaláról érkezett és meglátta az azon heverésző narancsos tigris. Nőstényként egész bátran ugrott ki a híd fáira és mordult rá az idegenre.
- Ott te ki vagy!? - jött a kérdés/felszólítés a maga nyakatekert szórendiségében. Nem értetlen ő, de mindenféleképpen azt akarja elhitetni.
|
* igen szeszélyes voltaz idő.egyikpillanatban,esett másikban mára napsütött. Bonnie lassúléptekkel a haladt. elérte a hidat. lefeküdt ahídra, és bámult lefele.*~ez a híd.....hmm.~
-Túl nagy a csönd!.... Túlontúl, nagy..! *rossz előérzete volt Bonnie-nak.Nyugtalan volt* |
A két helyet egy régi híd köt össze,mellyet a közelben élő indiánok vagy más törzsek építettek,hogy rövidebb úton el tudják érni a túlpartot mely gyógynövenyek otthona. |
[55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
