|
Témaindító hozzászólás
|
2007.08.22. 21:21 - |
Gyönyörű, fenyvesekkel körülvett tiszta vizű tó, melyre egy hegy néz. Nagyon kedvelik az állatok ezt a helyet. A hegy másik oldala a Tundrához tartozik. |
[117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
~Hú de rég jártam erre. DE ez a hely nem változott semmit.~ mondja a narancssárga nőstény miközben egy nyulat visz a szájában. Fogott valamit anyjának. Nem szeretné ha megeröltetné magát. Na de merre is van az a haza? Jó kérdés. Kiejti a szájából a nyuszit, majd körölnéz, hogy merre is kellene elindulnia.* |
*Amikor mindenki ordibál és pörögnek körülötte az események enyhén elfogja a fejét a zsibbadás.* Camit apu mindig megtalálja. Vagyis ha épp arra megy amerre ő ment. Persze ha itt maradna mielőtt eltűnne akkor nem lenne baj.* magyarázza Hemeralope.* Muszáj nekünk a farkasokkal mennünk keresni?* néz fel Pehelyre. De azért elindul mellette. Néha átnéz Luciendára és legszívesebben megkopasztaná, amiért a bátyja elragadta az övét.* |
*Éppen kiadná az irány haza utasítást a kölyköknek, amikor meghallja Hemi kérdését, és ekkor veszi észre, hogy a fehér kölyök valóban eltűnt. Első reakciója neki is a kiabálás, de Aspen megelőzi, ezért csak bosszúsan morog. Vegyes gondolatok suhannak át az agyán mikor meghallja az anyafarkas kínzási módszereit. ~ Ez a farkas nem százas...~* Gyere Hemi, megkeressük Camote-t. *mondja még mindig bosszúsan, és elindul abba az irányba ahol a kistigris szagát érzi. Mikor látja hogy két nemkívánt utitársuk is akad, morcosan kifújja a levegőt. Snow megjegyzésére rávicsorítja fogait, aztán folytatja az utat.~ Nekem is pont ma kellett vadászni hozni őket. Megáll az ész, egy tigris mióta barátkozik farkassal?!.. Huh... De legalább Hemi nem őrült meg..~ bosszankodik magában.* |
 Snow
* Távolabb áll Aspentől mitha attól félne, hogy egyszer csak felrobban mérgében. Persze igazat ad neki, de attól még néha félelmetesebbnek tűnik, mint Naraku. Mikor végre lecsendesedett megszólalt * Ez remek ötlet. Ezek a tigrisek kicsit beképzeltek. * Még utoljára végignéz a nagymacskákon aztán megfordul és menni készül mikor párja felkiált. ~ Már csak ez hiányzott. Egy nap kétszer eltűnik... ~ * Jó siess, segíts neki. Nemsokára találkozunk * Köszön el aztán lucienda kérlelését elengedve a füle mellett Nachmist szaga után kezdett menni.* |
Nem is állt egy helyben *Javítja ki anyját * De tényleg kergetett anyu! * Kezd el hisztizni aztán mikor anyja észreveszi Nachmist hiányát újra elkezdi * Látod most meg elszökött. Biztos azzal a fehér tigrissel van vagy minek hívják azt az izét. * Majd abbahagyja látván, hogy anyja ma épp nincs a legjobb hangulatában. Főleg akkor ijedt meg mikor a gyantázásról beszélt. Igaz, nem tudja mi az a gyanta, de a hangnemből ahogy Aspen mondta arra következtetett, hogy nem jó dolog. Mikor pedig elment apjához forult * Apu! Muszáj megkeresni? Ha itt akar maradni akkor maradjon. Jól elleszünk mi nélküle is. Észre se fogják venni, hogy nincs itt. Legalább nem kell többet rohangálni utána. Meg több hely marad az odúban meg anyu se fog idegeskedni miatta. Na apu! Hagyjuk már itt! *Néz angyali tekintettel a fehér farkasra * Majd azt mondod anyunak, hogy nem találtad vagy, hogy örökbefogadta egy falka, vagy felfalta egy tigris, vagy beállt a tigrisek közé... * Gondolkozik a kifogásokon* |
 Aspen
*Amikor sikeresen halálra rémítette a külyköket, meg van magával elégedve. Lenéz Lucendára.* Na igen kergetett. EGY HELYBEN ÁLLVA?* morog a kölyökre. Észre sem veszi, hogy Nachtmist és Camote lelépnek.* Egyenlőre a saját kölykeimet én nevelem. Lehet hogy ez a kettő kicsit keményebb fa mint a többi volt, de ha Yukit felneveltem, akkor ezzel is meg fogok bírkózni.* Mondja Pehelynek.* Menjünk Snow, ezek a macskák úgyse értik a mi életünket.* azzal zászlóként felcsapott farokkal elindult vissza, de a vörös nőstény bugyuta kérdésére visszafordul és csak Lucit látja Snow mellett.* NACHTMIST!* üvölti mndeddigieknél is hangosabban Aspen, hogy a medence teljesen beleremegett.* Le fogom gyantáztatni a szőrét és szép lassan fogom lenyúzni. És ha még marad a fenyőn gyanta akkor szerencsés lehet.* morog mint egy őrült. Hirtelen rossz érzés fogta el. ~Hozd el nekem Yuki szagát.~ parancsotla a szélnek. Orrát felemelte az égre. A többiek valószínű "zöldnek" nézhették hisz a levegő meg se mozdult. Hamarosan azonban egy kisebb szélroham jött Aspen szeme pedig tágra nyílt.* Yuki bajban van. Vér szag is érződik a levegőben. Te keresd meg Nachtmistet és vidd magaddal Lucit is, én rohanok vissza segítek Yukinak, ha megvan az az elkóborolt lélek, akkor siess vissza.* hangja melegséget sugárzott párja felé és mielőtt még elrohant volna nyomott egy nyelves puszit az orrára. Ezután végleg vissza indult a rejtekhelyhez.* |
*Amikor ez az eszeveszett kiabálás kezdődik azonnal elbújik Peely mancsai között. PEdig látta a közeledő farkasokat. Biztosra merte venni, hogy megtámadják őket. Mármint őket tigriseket. Hogy lenne átkozott a nap amikor idekerültek. Most még verekedhet is. De Pehely sziklaszilárdan áll. Ezek szerint nincs gond kiles a mancsai mögül, majd látja elosonni Camit. Azért ilyen biztos benne mert fehér volt a feneke. Az egyik fekete kölyök is hiányzik furcsa. De csak bambul maga elé mint aki elfelejtette bevenni reggel a bogyóit.* Most ugye a barkasok hazamennek?* kérdezte Hemi Pehelytől.* És Cami is hazament?* kérdez csak úgy még egyet.* |
Mint a madár, mi? Elfelejted, hogy nincs szárnyad. *válaszolja Luciendának, mostmár egyre mérgesebb ezekre a neveletlen farkaskölykökre, de mielőtt komolyabb lépésekre szánhatná el magát, megjelennek a fekete kölykök szülei, és az anya máris szidni kezdi kölykeit. Kicsit zavarban érzi magát, csak vadászni indult a kölykökkel, és egy egész farkascsaláddal futottak össze. Az viszont rögtön feltűnik neki, hogy az apa hófehér szine, és az anya szürkéje nem igazán passzol a két kölyök fekete bundájával. De persze minden családban van ilyen, hessegeti ela gondolatot, például Hemi szülei is fehértigrisek.* Akkor jó lenne ha ezt elmagyaráznád a kölykeidnek is. *mondja Aspennek ridegen. Lucienda meséjére nem figyel oda, ő is érzi, hogy elég nyilvánvaló hogy ha meg akarta volna már megette volna a farkaskölyköket. Snow szavaira kicsit felenged a dühéből, végre egy farkas aki normálisan gondolkodik. Mikor Aspen azt mondja csak a legidősebb lánya igyá kölykökre, elgondolkodik. Talán mégis van valami abban a falkás dologban. Megvárja amíg a farkasok elindulnak visszafele, csak aztán fordul a kölykökhöz. * |
Snow
* Mikor Aspen még anno azért jött ide, hogy nyugalma legyen nem biztos, hogy erre számított. Ő már nem panaszkodik azok után amiket ezalatt a sok év alatt tapasztalt. Nehéz tartani a lépést, de azért nem marad le párja mellett. A szülős megjegyzés után kicsit elhúzza a száját * Lehetséges. Valójában nem ismertem az igazi szüleimet * Mondja a nősténynek akinek még nem emléítette ezt az aprócska mégis igen fontos részletet. Ezután nem kíván tovább erről beszélni. Még meg nem érkeznek meg se szólal. ~ Istenem. Miért pont oda tudnak menni ahol a legnagyobb ragadozók vannak? ~ Rázza meg a fejét. Nagyon haragszik a kölykökre. Már csak az a baj vele, hogyha meglátja a kicsik bűnbánó tekintetét akkor minden haragja elszáll, ezért a bűntetést nem jó ötlet rá bízni. Ez most is így történt. Igaz most nem tudott szóhozjutni, mert nem akarta félbeszakítani az anyai szigor kibontakozását. Nehogy a végén még ő is kapjon ebből a szigorból. Viszont a "Mi nem barátkozunk farkasokkal" kijelentést akaratlanul is meghallotta * Mi se tigrisekkel. Tehát szerintem ezt a témát itt le is lehet zárni. Ti is hazamentek, mi is hazamegyünk és szépen elfelejtjük egymást. |
Csak, hogy tudd * Kezdi a kioktatást * Mi nem is tojásból keltünk ki, mert nem vagyunk madarak. Látszik rajtam tollat? * Fordul körbe * Mert én nem * Nyújtja nyelvét Pehelyre majd elégedetten veszi tudomásul, hogy Nachmist nem veszekszik azzal az állításával, hogy ő ismeri a területet.* Én nem szegek szabályokat. Mivel én szabad vagyok, mint a madár nekem nincsenek szabályaim... * már éppen nyújtotta volna bátyjára is a nyelvét mikor az egész medencét betötlötte Aspen hangja. Megrezzent és hátranézett anyjára. Még sose látta ilyennek, de igazából nem is akarja többet így látni. * Nem én voltam! Ő kényszerített * Bök fejével testvérére. * Elkezdett engem kergetni. Én mondtam neki, hogy nem szabad ide jönni, de nem hallgatott rám. * Néz anyjára nagy ártatlan szemekkel * és utána találkoztunk ezekkel a tigrisekkel, akik bántani akartak minket. És az a tigris olyan buta, hogy azt hiszi, hogy tojásból keltünk ki. * Mutat Pehelyre * És azt mondta, hogy a farkasok önzők. Ugye milyen butaságokat mond ? * Gondolkozik, hogy van-e még olyan dolog amit el akar árulni szüleinek * És Nachmist tigrisekkel barátkozik. Mondtam neki, hogy nem szabad, de... hol van Nachmist? * Néz körbe. Nem vette észre ahogy Cami és bátyja elsuhannak.* |
*Amikor anyja letámadja összeszorítja szemét meg a fogait úgy megijed. Persze akkor azt hitte, hogy nem az anyja az. De amikor meghallja a hangját, akkor már megnyugszik, még akkor is ha kiabál vele. Amint lehetősége van kiszabadul mancsai alól, és apjai lábai közé fut. CSak hogy távol legyen a hazacipelő fogaktól. Amikor anyja kiszűri a fogai között, hogy indulás haza és ahogy a többiek elindulnak, még egyszer véginéz a tigriseken. Pont elkapja Camote tekintetét. Ezt a pillantást nem lehet félreérteni. XD Ahogy a szülei nem figyelnek megagadja az alkalmat és elsurran Camotéval.* |
Ezaz Pehely, ne legyél már ilyen! *mondja, de ekkor megjelenik újabb két farkas akik már rendes méretűek. Camote csak bámul mikor látja hogy a két farkaskölyök a szüleihez szalad. Amíg a nagyok veszekednek próbál közömbös acot vágni, nem érti mire ez a nagy felhajtás. Megkeresi Nachtmist tekintetét ~Jössz játszani?~ kérdezi a szemével és fejével oldalra bök.* |
Aspen
*A kölykök szaga után eredt. ~Micsoda egy két haszontalan szemtelen mindenlében kanál bajkeverő hebehurgya okoskodó nagyszájú szabályszegő farkaskölyök!~ zúdítja gondolatban a kölykökre a szitkokat. Már eltervezte, ha megtalálja őket, akkor egyenlént tépi ki a szőrszálaikat, majd visszaragaszja őket hogy azttán újra kitéphesse, na meg persze két akkora fúlhúzást kapnak hogy utána basset hound-nak is elmehetnének, mert olyan hosszúra fog nyúlni.* Biztos hogy a te szüleid után örökölték ezt a csatangolásmániájukat!* bosszankodott a mellette haladó párjának.* persze Snowwal nem osztja meg milyen kínzást tartogat a kölyköknek. Amikor a szagok egyre esőrödnek lassan hangokat is kezd hallani. Ügetve közelebb ér, majd amikor az egyik kölyök nagyban magyaráz a tigrisnek ráharap a nyakára. Hátulról nem tudta őket megkülönböztetni, mert mint a ketten koromfeketék voltak. Amikor a kölyök összehúzta magát harapását felváltja a mancsa. Azért volt olyan vakmerős és ment oda azonnal a tigrisekhez, mert ha eddig nem ölték meg a kölyköket akkor valószínű őket se fogják bántani. Közben remélte hogy Snow elkapja a másik kölyköt, aztán rájuk zúdítja haragját.* MÉGIS MI A FENE ÜTÖTT BELÉTEK!* ordította le a mancsa alatt kuporgó Nachtmistet.* ÍGY ELKÓBOROLNI! HÁT ITT TÉPEM LE A BUNDÁTOKAT! NA NYOMÁS HAZAFELE!* morog a kölykökre, akik közben apjuk lába közé szaladt. Nagyon szereti őket, de amikor ezt csinálják a szívbaj jön rá. Miután levette tekintetét a kölykökről felnézett Pehelyre. A falkás megjegyzést még épp hallotta. Vészjóslóan villogott a szeme és felhúzta agyarairól a bőrt. Aztán így felelt.* Nem azért élünk falkában mert gyengék vagyunk te nagymacska! Hanem azért mert így mindenkit meg tudunk védni és szoros a kapcsolat közöttünk, amit ti sosem fogtok megérteni!* szusszantotta. Hangja nyugodt votl tudta, hogy a tigris egyetlen csapással végezhetne vele, de nem sűrűn érdekelte volna. Ha akar azonnal eltűnik a szeme elől és beleolvad a háttérbe, hogy megzavarja.* Most pedig ha megbocsájtotok. CSak a legidősebb lányom vigyáz a többi kölyökre és visszindulnánk.* még egyszer rámorog Nachtmistra és Luciendára* Indulás! *szűri ki a fogai között.* |
*Nachtmist olyan bájos szemeket mereszt amilyeneket csak tud. Ennek nem lehet ellenállni. ^^ Persze huga szokás szerint mindent elront.* Jóvan akkor utánad jöttem és nekem felfedezőút volt! Neked meg szabályszegés. Nem mindegy!* vetődik testvérése és hím lévén valamivel erősebb így le is szorítja a földre.* És tudod, hogy ha falkavezéresdit játszunk mindig én vagyok az erősebb.* vigyorog hugára, majd leszáll róla. Ígyis akkora vigyor terül el a pofáján mint a nagyalföld.* Camote! Én Nachtmist vagyok!* csóválja a farkát. Végre egy normális a tigrisek közül. XD Bár még nagyon mással nem találkozott.* Aztán miért kéne hazamennünk? Hisz mi itthon vagyunk.* magyarázza a tudatlan felnőttnek.* |
*A két farkaskölyök veszekedéséről neki is a tigriskölykök szócsatái jutnak eszébe* Ez nem igaz, akkor vagy okosabb, ha be tudod ismerni a hibáidat. *mondja Nachtmist-nak és Camote felé is küld egy figyelmeztető pillantást. Ez a mondata persze nem teljesen igaz, de pont ide illik és a kölyköknek még nincs annyi tapasztalata hogy megcáfolják az állítását. Ahogy Nachtmist szavait figyeli már biztos benne hogy a kölyök csak tetteti a szerénységet, de nem szakítja félbe, mert máris választ kap egy fontos kérdésre. Ha a fekete farkas igazat mond, akkor csak egy kis csapat költözött a tundrára, akikről Arctic talán nem is tud. Persze az is lehet, hogy a nőstény területén kívül telepedtek le. Viszont az semmiképpen sem lenne jó, ha itt is feltűnnének. A felfedezőút hiteles magyarázatnak tűnt, de Lucienda ezt máris letagadta* Azt kétlem, hogy ismered ezt a helyet. Alig bújtál ki a tojásból és még sose láttunk erre. *Kicsit elcsodálkozik amikor a nőstény farkas azt mondja hogy szól az apjának hogy költözzenek ide. Elhúzza a száját amikor Camote barátkozni próbál* Mi nem barátkozunk farkasokkal. *mondja ridegen, a fekete kölykökre néz, de szavai Camote-nak szólnak* Nem minden farkas egyforma. Ezek az állatok azért élnek falkában mert nem elég erősek egyedül élni. *Érzi hogy Hemi a lábának dörgölőzik, és kis büszkeség tölti el, hogy a kistigris az ő oldalán áll.* Menjetek haza, és ajánlom hogy többet ne gyertek ide. *mondja talán kicsit keményebben mint szeretné, de mostmár határozottan azt akarja, hogy farkasok mégcsak véletlenül se jöjjenek ide.* |
Én nem vagyok önző * Vág Pehely szavába * Én meg szoktam osztani dolgokat. Például az ételből azt a részt, amit nem kérek nem csak megosztom, hanem odaadom a többieknek. Igaz ez csak egyszer fordult elő. * Gondolkozik el. Nem nagyon érti még Pehely mondandójának valódi értelmét ezért nem is sértődik meg. Mikor bátyja belekezd, hogy elmagyarázza a történetetfelemeli a hangját * Miért beszélsz többesszámban? Én nem indultam felfedező útra. Nem fedeztem én fel semmit. Pontosan ismerem ezt az egész helyet. nem kellett felfedeznem semmit ahhoz, hogy idetaláljak. * Füllent. Látja, hogy Camote barátkozni kezd bátyjával. * És még jópofizik is az ellenséggel. * Rázza meg a fejét és távolabbáll ezzel is jelezve azt, hogy nem tartozik hozzá. Neki meg se fordult a fejében, hogy ő is elkezdjen társulni. Se Pehely se Hemeralope nem szimpatikus neki* Igazad van. Haza megyek és megmondom apának, hogy ezen a helyen több állat van, mint ott ahol most élünk és, hogy költözzünk ide. * Mosolyog Hemire válaszul arra, hogy a nőstény el akarja küldeni. Aztán Camote felé fordul * Nem minden farkas fehér. Az apukám az, de nekem sokkal szebb színem van. Látod? * Fordul körbe * Nincs falkátok? * Nevet * Milyen kínos. Hát sajnálhatod, hogy tigrisnek születtél. Bár nem tudom mi az értelme, de a falka az nagyon jó dolog. A legerősebb állatok falkában élnek. * Büszkélkedik*
|
*Néz mit mari a moziba. Mintha a saját és Cami kötöszködését látta volna kivülről.* Pehely ezek nem tetszenek nekem.* bújik oda a másik tigris lábához. Pláne akkor mégszorosabban amikor Cami bele akar mászni Luscienda szájába.* Nem lehetne őket hazaküldeni?*kérdezi a felügyelőtől.* Bezzeg te a fekete tigrisekben nem hiszel.* emeli fel Camira a hangját, amikor az megint meg akarta etetni valamivel. Persze erre már nem reagált.* Na most pedig menjetek haza!* mondta a farkaskölyköknek.* |
Hé, szállj le rólam! *mondja a farkasnak aki ráesett. Majd a fekete kölykök beszámolóját figyeli. A falkavezér kifejezésen elgondolkodik, és mivel nincs más felnőtt a környéken, Pehelynek teszi fel a kérdést* Nekünk mért nincs falkánk? De ti nem lehettek farkasok, mert az nagy, fehér, és megeszi a kistigriseket, olyanokat mint Hemi.*Magyarázza* És nincs is olyan nagy fogatok. *Közelebb megy Lucienda-hoz és mancsával megpróbálja kinyitni a farkas száját, hogy bebizonyítsa testvérének, hogy tényleg kisebbek a fogaikxD. Mikor Nachtmist a hugával beszél, agyában elraktározza az idősebb, tehát okosabb felfogást.* Képzeld, Hemi és köztem is csak pár perc van, de én vagyok az idősebb, és az erősebb is. *mondja a farkasnak.* A nevem Camote. És a tied? *kérdezi, és örül, hogy egy hozzá hasonlóval hozta össze a sors.* |
*Ráborul Camotére meg Hemeralopéra. Majd persze felkászálódik.* Nagy ügy hugi! Tudod hogy két perccel idősebb vagyok úgyhogy okosabb is!* vágott fel huga előtt Nachtmist. Persze amikor a tigrisekhez fordult, kisit megváltozott, de csak belülről.* Bocsánat, hogy ilyen tudatlanok vagyunk csak még sose találkoztunk más ragadozókkal.* ez a farkaskölyök csak a hatalmas szemfogakból tudta.* Éshát mi csak felfedező útra indultunk.* mesélte Nachtmist kedvesen. PErsze inkább hugával értett egyett, de ha már ő ezt állította akkor ő azért is az ellenkezőjét.* Igen anyu meg apu a falkavezér. Meg még itt van a nővérünk is.*meséli a kisfarkas* |
*Ráborul Camotére meg Hemeralopéra. Majd persze felkászálódik.* Nagy ügy hugi! Tudod hogy két perccel idősebb vagyok úgyhogy okosabb is!* vágott fel huga előtt Nachtmist. Persze amikor a tigrisekhez fordult, kisit megváltozott, de csak belülről.* Bocsánat, hogy ilyen tudatlanok vagyunk csak még sose találkoztunk más ragadozókkal.* ez a farkaskölyök csak a hatalmas szemfogakból tudta.* Éshát mi csak felfedező útra indultunk.* mesélte Nachtmist kedvesen. PErsze inkább hugával értett egyett, de ha már ő ezt állította akkor ő azért is az ellenkezőjét.* Igen anyu meg apu a falkavezér. Meg még itt van a nővérünk is.*meséli a kisfarkas* |
[117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
