|
Témaindító hozzászólás
|
2008.04.26. 10:00 - |
Fákkal tűzdelt szép tágas rész. Lédús fű nő itt minden nyáron, azonban télen olyan sok hó esik, hogy erősen megnehezíti a mozást. Erre a területre néz le a Telihold falka barlangja. |
[96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
*Min mint a villám futott erre majd nagyott fékez a farkasok elött épp hogy csak meg tudott állni Faber elött*-Öhm...izé...Bocsi...vagyis ellnézést-*Mondta kicsit dadogva majd hátra pillantott és csak liheget*~Remélem nem követ..~*Majd ismét a farkasokra pillant*-Nem akartam zavarni...ezért bocsánat-*Kicsit hátrébb csuszan kiegyenesedik majd immár lassan ki kerülve akar elmenni az idegenek mellet*~Remélem nem egy vérszomjas falka ez...ha egyátalán falka..~* |
*Aspen kért egy kis kimenőt Fenrirtől, hogy megnézhesse a kölyköket. Snowban bízott hogy jól neveli őket, de tudta, hogy meg kell vele beszélnie a dolgokat és tovább kell lépnie. Egyszercsak idegen üvöltésre lesz figyelmes. A szelet a javára fordítja, majd elindul a liget felé. Amikor odaér Sheila és két idegen farkas van előtte. A környezet az előnyére vális teljesen eltűnik szem elől, majd ott terem Rommel mögött hirtelen láthatóvá válik és megszűnik a szél.* Ha jól sejtem rám céloztál, hogy hazavihetem a lányom. Nos itt vagyok, de aki távozni fog az nem ő lesz hanem ti!*morogja a nőstény. ~Hol van Snow ki tudja ez a két őrült mióta kóborol errefelé az Ő régi területén és rontja a levegőt.~ Legalább Sheila ki mert ellenük állni.~* Na mi az elakadt a lélegzeted.*~Hogy lehet ilyen felelőtlen, hogy a kölyköknek kell megvádeni a területet?~ morog tovább magában.* |
*Ásítozva hallgatja a pattogó kölyköt. xD - Igen? Anyucival meg apucival is harcoltál? Hagytak is nyerni, ejj, pedig nem kellett volna, így is túl nagy a szád. - elvigyorodik. Közben kikerüli Aikkát és mellé áll. - Ugyan már, Aikka, nem ereszkedem le erre a szintre, hogy egy vakarcsal verekedjek. - megforgatja szemeit. - De a szülei jöhetnének már érte... Él még egyátalán ez a falka? - arrébb sétál és a levegőbe szimatolgat. - Nem akarunk nagy feltünést, csak egy kis figyelmet... De ha csak ez a hófehérke őrzi a területet, akkor nem lehet egy komoly falka... - mondja Aikkának, többet tudomást sem véve arról, hogy ott van a kölyök is a közelben. xD Rásandít és csak azért is vonyít még egyet.* |
*A földrenyomás meglepi, de amilyen gyorsan csak tud, felpattan és cseppet sem barátságos pillantással néz Rommelre.* Itt csak te vagy az egyetlen aki megveszett. *vág vissza.* Semmi jogod, hogy itt gyakorold a hangodat. *morog.* Engem nem kell félteni, nálad sokkal erősebb farkasokkal is küzdöttem már. *mondja, a mondat első fele Aikka-nak, a második már Rommelnek szól. Kizunára gondol, persze azt nem teszi hozzá, hogy ha nem jelenik meg Nacht, több mint valószínű, hogy most nem állna itt.* Ezt a barátodnak mondd. *válaszolja Aikka utolsó kijelentésére.* |
*Észreveszi, hogy a fehér farkas követi őket. Az üvöltésen vigyorog.* Fura egy falka.* Nézd jön Hófehér.* szól oda Rommelnek. Majd meglepődik, hogy Sheila harcolni akar.* Szerintem most álljon meg a nászmenet.* állt közéjük.* Harccal nem lesz itt semmi. Pláne nem veled, még a végén komolyan megsebeszülsz.*mondja komolyan.* Meggondolom mi se akarunk nagyfeltűnést.* néz Rommelre.* |
*Meglepetten néz a kis farkasra. - Mi a...? - A kölyök úgy látszik a torkának akar támadni, de az utolsó pillanatban alulról támad rá. Elkapja Rommel torkát, de mielött rászoríthatna a hím rálép a nyakára, ezzel a földre nyomva. - Megvesztél, vakarcs? - kérdezi érdeklődő hangon. Közben hátrébb lép és felvont szemöldökkel figyeli a fehérkét. Nem bizti, hogy kiterült a lenyomástól, de nem is az volt a cél. xD Rommel higgadtan áll és néz. ~ Ennek meg mi baja...? ~ |
*Könnyebb a dolga mint gondolta. Szerencsére az újoncok nem haladtak túl gyorsan így hamar beéri őket. Még látótávolságon kívül van, mikor meghallja Rommel második üvöltését. Ez csak mégjobban felbosszantja, gyorsít a tempón, és egyenesen a fehér farkas felé tart. Már messziről látni mire készül, Rommel torkának akar ugrani, de mikor elég közel ér hozzá, hirtelen lelapul és alulról támad. Ha az megpróbál elugrani Sheila utánafordul.* Gyere és küzdj meg velem, vagy talán túl gyáva vagy? *kérdezi, és kivicsorítja a fogait.*
|
- Megfigyelnek? Phü. - *kihúzza magát és körbenéz*. - Akkor erre varrjanak gombot... - *felszegi fejét és hosszan üvölt. Majd rávigyorog Aikkára.* - Ekkora pimaszságra majd előjönnek, hidd el. - *ha továbbra sincs semmi reakció, akkor még egyet üvölt.* - Ha nagyon vendégszeretőek, akkor nem kopasztanak meg nagyon... - *morogja az orra alatt és vár.* |
*Követi a fehér hímet. Egyre jobban tetszik neki ez a terület. A kölyök is tetszett neki. Volt benne spiritusz.* Hogy?* kérdezi mert gondolatban máshol járt.* Ja a falka igen. Már hófehérkéről is láttam, hogy lesz itt falka. De vagy nagyon elbújtak vagy csak megfigyelnek minket.* tippelget a hím.*
|
*Rommel most már egyre inkább érzi, hogy egy igazi falka területén járnak. ~ Szóval igaza volt a kölyöknek... De hol van itt a terület tulajdonosa, vagy legalább valaki, aki figyel a betolakodókra... ~ utolsó gondolatán elvigyorodik. Megáll és körbenéz a terepen. Aikkához fordul. - Érzem a falkát, de nem látok sehol senkit... - leül és tanácstalanul néz a másik farkasra.* |
- Azért szeretnék elmenni Aspen-hez, hogy megkérdezzem csatlakozhatok-e a falkához? Rendben mejünk a rejtekhez. |
Több okból Snow a vezér.Először is azért,mert a pótapjáé volt a terület.Másodszor azért,mert rendelkezik párral.El szeretnél menni Aspenhez?*néz rá kérdőn*Már egy ideje a tundrán vannak,de ha van kedved menjünk a rejtekhez.Itt van nem messze.Ott megvárhatjuk őket.*mondta,majd elindult a barlang felé.* |
- Nahát milyen érdekes! Te nevelted fel Snow-t és mégis ő a vezér? Egyébként elvezetnél Aspen-hez, hogy bekéredzkedhessek?-* mosolyog.* |
Mégegyszer nincs mit.Akkor köszönd,ha Aspen befogad.Nem vagyok a bölcsességek híve.Ha tanácsokra van szükség akkor legjobb tudásom szerint segítek.Már nagyon régóta élek itt.Én neveltem fel Snow-t és Marchocias-t is.*dícsekszik a hím*Épp a területet vizsgáljuk Marchociasszal,mikor megtaláltalak.De ahogy látom ezt is én nyertem.Előbb értem végig.*mosolyog a hím* |
- Hát igen...-sóhajt.- A bölcsességet nem lehet korlátozni. És mégegyszer köszönöm a segítséget majd Aspennél. |
Ez az állatoknál is így van.Egy bölcs barátom egyszer azt mondta,hogy mindenki jónak születik és attól függ,hogy milyen leszel,hogy a lelked melyik részére hallgatsz.Nem én találtam ki.Belőlem nem jönnek ilyen bölcsességek maguktól.*mosolyogja,majd nyújtózik egyet.*Ugyan,természetes,hogy segítek bekerülni.Ha valaki bajban van nem árt a segítség. |
- Köszönöm.-* mondta az Aspenes dologra. Majd mikor a történetre kerül a sor:
- Értem. Eléggé furcsa... mármint az, hogy az emberekből néhány megöl mások pedig felnevelnek. Hm... |
Majd rábeszélem.*kacsintott a hím,majd mikor a csengő történetéről érdeklődött egy pillanatig maga elé meredt.Gondolkozott,hogy megossza-e a történetet vagy sem.Vett egy nagy levegőt majd belekezdett.*Mivel megosztottad a tiédet elmondom az enyémet.Ez egy hosszú történet.A szüleim meghaltak.Egy ember nevelt fel a kutyájával,majd mikor már tudtam magamról gondoskodni elengedett.Tőle kaptam emlékbe.De ez már nagyon régen volt.Azóta sok dolog történt velem... |
- Remélem Aspen befogad...-* mosolyog. Majd mikor a csengőről van szó:*
- Nagyon kedves dallama van! Ha szabad érdeklődnöm, kitől kaptad? Nem muszály megmondanod ha nem akarod! |
*Érzi,hogy nem a legjobb oldaláról mutatta be Aspent,így gyorsan hozzáteszi.*Ne aggódj,nem lesz gond.Ha a kedvében jársz és nem keresed a bajt...*majd elhallgat mikor Charity nekikezd enni,de a kérdésére megpróbál válaszolni.*Mire gondolsz?*kérdez vissza,de látja,hogy pillantása a csengőre téved.*Jah,hogy...Ez a csengő egy emlék. |
[96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
