|
Témaindító hozzászólás
|
2008.07.19. 20:23 - |
Ez a patak sós vízzel rendelkezik, mely ihatatlan az állatok számára. Ha a víz mentén haladunk akkor eljuthatunk a temetőbe. |
[56-37] [36-17] [16-1]
*Faber azt veszi észre, hogy megint megfordul a világ. xD Ezúttal ismét ő van alul és Rakiah orra az övéhez ér. A nőstény lepattan róla és szaladni kezd, Faber is gyorsan talpon terem és szélsebesen a nőstény után iramodik. Rohan, de nem előzi be a nőstényt. Élvezi, hogy a szellő simogatja bundáját, vagy hogy néha néha belekap és felborzolja azt. Rakiah mellé ér, igyekszik vele együtt irányokat változtatni. xD Majd nem vesz észre egy fatörzset... Kecsesen keresztülbukik rajta, egy nagy havas levélkupac közepében landol. xD Ha tudna, tuti elvörösödne. - Így szoktam megállni, ha nem bírok magamnak parancsolni... - mondja vigyorogva, ha a nőstény látta az esést és a közelében van. Majd feláll és tovább rohan, tekintetével Rakiah-t keresi, de már jobban ügyel arra is, hogy ne essen pofára még egyszer. xD * |
- Háát...*Még mindig vigyorog, és mielőtt befejezné a mondatot Faber már gurul is vele. Forog vele a világ, egyszerűen felszabadultnak érzi magát, és örül hogy Faber csak vele foglalkozik és hogy ő is csak Faberrel foglalkozik. végre megállnak, ekkor Rakiah lendületet vesz és mégegy kicsit arrébbfordulnak hogy ő legyen felül, az orra egy pillanatra Faberéhez ér, majd hirtelen hátraugrik.* - Verseny a fáig! *És szlalomozni kezd a fák között. Mivel több fa van nem lehet tudni hogy meddig kell futni és igazából nem is az a lényeg.* |
*Faber nem számított az ugrásra, ezért Rakiah sikeresen felborítja. xD - Ezt vehetem kihívásnak? - kérdezi komoly képpel, majd elvigyorodik és mellső lábaival átkulcsolja Rakiah nyakát és lehúzza, majd gurulni kezd vele és feláll, Rakiah fölé. Lenéz az alatta fekvő nőstényre. Ő is csak játszik. Fura érzés neki, nagyon régen nem játszott... Talán amikor még egész fiatal volt... A nőstény közben könnyedén kiszabadulhat Faber csapdájából, mert Faber a múltát idézi. xD * |
*Természetesen a hím szaga után megy és neki is ütközik.* - Mi a..? *Döbbenten hőköl hátra aztán kirajzolódik Faber alakja. Sunyi vigyor jelenik meg a képén, és oldalról Fabernek ugrik, hogy az eldőljön. Ha ez sikerül diadalmas vigyorral áll meg fölötte.* - Ennek igazán örülök. Ha a hím ellentámadásba lendül most sikerrel kibillentheti Rakiaht az egyensúlyából. Nem áll készen hogy esetleg arrébb ugorjon, nem veszi túl komolyan ezt a hacféleséget amit elkezdett. Olyan mintha játszana. Már nem ideges, hiszen Faber lemondott az ál-Aspen üldözős tervéről.* |
*Faber látja Rakiah-on, hogy sikerült eléggé felhúznia. xD Elvigyorodik a gondolatra, hogy akárhova megy, a nőstény követni fogja. Megáll és megvárja, míg közelér, majd lassan felveszi eredeti színét. Reméli, hogy a nőstény beleütközik. xP Szívesebben szórakozna vele, már nincs kedve a kihűlt nyomon az ál-Aspent követni, hogy aztán esetleg a Teliholdasok kicakkozák a bundáját. - Oké, akkor hagyom őket futni. - arrébb sétál és szeme sarkából visszales Rakiah-ra, hogy mit csinál. Ha észreveszi a pillantást, akkor gyorsan elkapja és egy fa tetejét kezdi stírölni. xD * |
*Nagyon felpaprikázza hogy Faber nem akar rá figyelni és mindenáron kémkedni akar. Először megbánja azt hogy szóbaállt a hímmel, aztán azt hogy beszélt neki a Fantom falkáról, majd azt hogy nem volt jó neki a finom esővíz, végül magában átkozza a hímet hogy olyan idétlen képességekkel van megáldva, mikor eltűnik. Nem hitte hogy valaha találkozik még olyasvalakiel aki képes lesz feldühíteni, és igazából ez nem is düh, csak zavarja hogy faképnél hagyják. A szaga alapján követhetné Fabert, és ha veszélyessé válik a helyzet rögtön lelép. Ha viszont nem követi lesz még egy nyugodt Faber nélküli napja. Hát igen, de mi van ha közben összetalálkozik Fenrirrel és megkérdezi tőle hogy merre járkál most az új tag? Akkor azt fogja feleni hogy, á, ne aggódj, csak kiruccant egy kicsit a teliholdasok területére hogy kémkedjen a csajod után...? Miután Rakiah végigvezeti magában ezt a gondolatmenetet, a lehető leggyorsabban Faber után indul.
(Szerintem jól ^^) |
*Faber fél füllel Rakiah-t hallgatja, de gondolatait leköti a szagok memorizálása. Így nem veszi észre az elé vágó nőstényt. Beleütközik, felkapja a fejét. Vet rá egy csábos pillantást. - Én is szívesebben csinálnák mást, de... - itt újra komoly képet vág. - ...érdekel mi van ezzel a vezérhölgyel, miért sétálgat el a területünkről. Oké, ő a főnök, ő dolga... De akkor nyilván nem lesz bajom, ha velem van a vezér. Vagy igen? - megint megkerüli Rakiah-t és gyorsít léptein. Végre árnyékba kerül. Szeme zölden megvillan és lassan felveszi a terület színét. - Bocsi, de most dolgom van. - mosolyogva odaveti ezeket a szavakat a nősténynek és orrát a földre szegezve üget tovább. Mostmár láthatatlanul.*
(Remélem jól írtam le a képességhasználatot, még nincs ebben gyakorlatom, szóljatok, ha valami nem jó és átírom. ^^" ) |
- Valószínű hogy már nincsenek a területen. *Kanyarodik ismét Faber elé, hangja most kicsit ellenségesebb. Sóhajt és nyugodtabban folytatja.* - Nézd, nem érdemes követni őket, ahova mennek ott mégtöbb Telihold-falkatag van. Egyébként sem szeretnék felelősséget vállalni ha bajba kerülsz és ha a végén szövetkezel az ellenségeinkkel, akkor úgyis meghalsz, szóval ha mindenképp szét akarod tépetni magad, most is elintézhetjük. *Tekintete nyugodt és várakozó. Per pillanat szívesebben veszne el gondolatai rengetegében, ahelyett hogy az ál-Aspenéket hajkurássza, de még mindig ott tart hogy Fabert sem hagyhatja belekeveredni valamibe, akkor inkább lefoglalja itt...* |
*Faber megáll, amikor Rakiah eléáll. Szavaira megforgatja a szemeit.* - Ugyan már, mit aggódsz.... - *belenéz a nőstény szemébe és elvigyorodik.* - Különben is, ma már reggeliztem, nem lesz belőlük farkaskaja. - *Megkerüli Rakiah-t és folytatja ál-Aspen és a kölykök nyomának követését.* |
*Mikor faber elindul az ellenkező irányba, Rakiah egyből követi. Még csak az kéne hogy ez a hím is valami őrültséget csináljon. Nem mintha nem bízna Faber képességeiben, de még nem ismeri annyira hogy legalább tippje lenne hogy mit forgat a másik a fejében, és ha bajt csinál azért valószínű hogy Fenrir Rakiaht vonja majd felelősségre. Ezért begyorsít és egy kanyarral megáll a hím előtt.* - Nem tudom mire készülsz de jobb lesz ha most hagyjuk őket távozni. *Mondja hidegen Fabernek, közben a szemébe néz. Ez a mondat úgy hangzik mint egy utasítás.* |
*Faberre irritálóan hat a válasz. XD Nem lett tőle okosabb, és Rakiah rejtélyessége további kérdéseket vetett fel benne. Megáll, majd a háta mögé néz, amerre Aspenék elmentek. Morrant egyet és arra iramodik, beleszippant a még friss nyomukba és követi őket. Ha majd a közelükbe ér, használni fogja a beolvadás képességet, épp eleget gyakorolta kémkedései során, nem lesz ezzel gond.* |
- Ez valóban egy bonyolult történet. *Céloz még Aspenékre, de látszik rajta hogy többet nem kíván hozzáfűzni a témához. Egyébként is ha Faber kém, akkor ki tudja deríteni amire kíváncsi. A merre megyünk amúgy? kérdésre, nem áll meg és nem is néz a hímre úgy válaszol.* - Majd meglátod amúgy. *Hangjában nincs semmi harag, kedvesség, semmit sem érezni belőle és ez irritálóan is hathat.* |
*Faber meglepetten köpi ki a szőrcsomót.* - Mi?? Ez volt a vezér? Ezek a kölykök nem a mi falkánkból valóak voltak... Mindegy. - *megvonja a vállát és követi a nőstényt. Kicsit barátságosabb hangon szólal meg.* - És most merre megyünk amúgy? - *már sajnálja, hogy olyan bunkón tette fel a kérdését, amikor eleresztették a kölyköket.* |
*Nacht egyből anyucihoz rohan. Rakiah nem vette számításba hogy Faber is elengedi majd Tristet, így a kölykök most ál-anyuci védelmébe kerültek. Néhány másodperc kell hogy a nőstény visszazökkenjen, és felmérje a helyzetet. ~Bocsáss meg...~Mondja gondolatban halott barátjának. Aspen rájuk vicsorog, Rakiah állja a tekintetét, fogait kivillantja és szája groteszk mosolyra húzódik. Nevetni kezd, persze nem lehet tudni hogy min.* - Én a helyedben hálás lennék a sorsnak hogy játszadozni volt kedvünk és a drága fiacskáid nyakacskáit nem roppantottuk szét az első pillanatban amikor erre a területre léptek. Feketécske! Tanulj meg küzdeni mielőtt erretévedsz Legközelebb nem lesz itt anyuci. *Ezt Nachtnak szánja, igazából szívesen szórakozna még a kölyökkel. Faber dühös, amit Rakiah meg is érti, ezért cserébe ő is megértést vár. A fagyos hangnemet nem veszi fel, gondolkodik egy kicsit hogy mit is válaszoljon.*- Az a nőstény Aspen, a Fantom falka vezérnősténye. *Jelenti ki szárazon. Ez úgy hangzik mintha a kölykök elengedését Aspen megjelenésével magyarázná. Nem mond többet, nyugodt léptekkel elindul a patak mentén.* |
*Trist nagyon rúgdalozik, így újra megragadja a torkánál fogva. Rakiah elengedi Nachtot, Faber igen meglepődik ezen.... Elereszti a kölyköt, hogy szaladhasson az ál-anyuci szoknyája mögé. xD Viszonozza a betolakodó nőstény pillantását és Rakiah elé lép. Felcsapott farokkal tesz egy lépést a Teliholdas trió felé.* - Meg ne lássalak titeket még egyszer a területünkön! - *összecsattintja állkapcsát és ha a farkasok távoznak, futni hagyja őket. Megfordul.* - Mi a fene ütött beléd? - *kérdezi jeges hangon Rakiah-t. Fejével a távozók felé int.* - Betolakodtak a területünkre, jogunkban állt volna kinyírni őket! - *megrázza a fejét és tekintetével a terepet pásztázza. Nyelvét végigfuttaja fogain, hogy leszedegesse Trist odaragadt szőrszálait, majd a szőrcsomót kiköpi a földre. ^^" * |
Anyuu!*Kiállt fel boldogan Faber állkapcsai közül,akit hátsó lábaival próbál lerúgni magáról.De hiába próbálkozik a hím sokkal nehezebb nála.Mikor Rakiah elengedi Nachtot egy kis fáziskéséssel ugyan,de Faber is valószínüleg így tesz majd.Aspen mögé iszkol fülét,farkát behúzva.*De jó,hogy itt vagy anyu.*Dörgöli hozzá a fejét.*
Igen én vagyok.Miért mit hittetek,talán..meghaltam?xD*Vigyorog még ebben a lehetlen helyzetben is :D.Na jó talán itt Yuki egy kicsit eltúlozta anyja..khm színes egyéniségét.Amikor Rakiah hátrálni kezd őszintén meglepődik,szerencsére ez nem ül ki a pofájára.*~Ilyen könnyen ment volna?~*Farkasszemet néz Rakiahval.*Meg ne lássalak titeket mégegyszer a kölykeim közelében.*Vicsorog,tekintete Rakiah és Faber között ugrál.Reméli most már nem próbálkoznak újabb támadással.*Nacht,Trist indulunk.*Jelenti ki és felcsapott farokkal távoznikészül,ha senkinek sincs kifogása ez ellen.* |
*Nachtmist nem számít arra, hogy Rakiah oldalra vetődne, így a feje a farkas és a föld közé kerül. hatalmas menydörgés csap a fülébe és hatalmasat nyekkel felnyűszít és amikor Rakiah leszáll róla össze akar gömbölyödni, de a nőstény ráfog a nyakára. Csak felnyüszít, e könyörögni nem fog hogy engedjék el. Aztán amikor megjeleni anyja próbál felnézni rá, de szemébe por ment így csak pislogott, hogy minél hamarabb megszűnjön a szúró fájdalom a szmében.* Anyu.* nyüszögi és megpróbál kiszabadulni Rakiah fogai közül. Ekkor a nőstény hirtelen elengedi és ő felpattanva anyja mellé szalad.* |
*Magában örömmel könyveli el hogy Nachtban feléledt a düh, és hogy az anyás trükk elég jó hatást váltott ki a kölykökből, Trist "Hazudsz!" felkiáltását meg sem hallja, Faber különben is lefoglalja. Neki a feketére kell figyelnie, sajnos Nacht a gyorsabb, és sikerül belekapnia Rakiah nyakába olalt. Mikor leérnek a nőstény elrugaszkodik a földtől hogy oldalra vágódjon és Nacht feje csapódjon a földhöz. Ha ez megtörténik és ellenfele elengedi akkor ő veti magát Nacht torkára, odafigyel hogy fájjon de halálos sebet ne ejtsen rajta. Valamiért nincsen kedve gyilkolászni, egyszerűen ilyen napja van. Ha a kölyök a csapódás előtt elengedi, előrelendül és az egyik melső lábát célozza a feketének. Ekkor ront elő az "álAspen" a fák közül. Ha nem szórakoznak a kölykökkel talán észreveheték volna a szagát, ez az ami megfordul Rakiah fejében, de nincs ideje gondolkodni, ezen. Gúnyos mosolyt vet a nőstényre és nyájas hangon üdvözli.* - Épp ideje volt hogy befuss. *Az anyu meghalt-os kamumesének ezzel lőttek. Viszont egy anyának az a legrosszabb ha a kölykeivel történik valami, ha ekkorra sikerült Nachtot valahogy elkapnia akkor még mindig szorítja. Ekkor felrémlik benne egy emlékkép, amint a barlangban a kicsi kölykök sípítoznak, de ő játszi könnyedséggel emelei fel őket és szaggatja darabokra, aztán egy újabb kép, egy homályos alakról ~te jó farkas vagy, az agresszivitásod gyerekkori betegség, biztosan örökölted valamelyik ősödtől, vagy tigris voltál előző életedben, de te nem tudnál széttépni ártatlanokat.~Fojtogató érzés fogja el, és nagy gombócot érez a gyomrában. Ha Nachtot eddig szorította most elengedi és hátrébb lép.* |
*Faber jól megrázza a kölyköt. Nem törödik a kis fogacskákkal, szorít tovább. Hirtelen valaki nekiütközik, arrébb is taszítja, de "zsákmányát" nem ereszti el, csak morog. Nagyob baj az idegennek, ha a kis drágát csócsálja, különben mi másért szaladt volna neki? Nem törődik az idegen fogaival, Rakiah-t lesi, hogy na, most meg mi van, ki a fene ez? - Mi vaa? - kérdezi teli szájjal. Mancsával a kölyök nyakára lép és vicsorogva néz a nőstényre. - Te meg ki vagy? - veti oda, de ha Trist nagyon mocorog, akkor megint átvált nyakfogásra.* |
*Teljesen le van döbbenve.Nem,az ő anyjuk nem halhatott meg.*Hazudsz.*Morog Rakiah-ra összeszűkített szemekkel.De hirtelen Faber hátulról nekiugrik és elsodorja.Nyekken egyet a földön és még levegőhöz is alig jut,mert Faber már támad is.Kapálózni kezd,és Faber pofájába próbálkapni,amíg az leszorítva tartja.Legszívesebben Nacht után kiabálna,de amint látja neki is megvan a maga problémája.*
 
*Mostanában még többet tünedezett el otthonról,mint szokott.De mostmár célja is volt ezeknek a kis csavargásoknak.Azt csiripelték a verebek,hogy Fenrir a környékre költözött.Kényelmes léptekkel halad a fák között,amikor megérzi két testvére és két idegen szagát.Gyorsít léptein,aztán hamarosan meg is pillantja öccsikéit,nem éppen a legszerencsésebb helyzetben.Mindenféleképpen közbe kell avatkoznia.Viszont Rakiah és Faber ellen esélye sincs.De talán ha kölcsön veszi egy kicsit anyuci testét..Lehunyja a szemét és koncentrálni kezd a célszemélyre.A sok gyakorlás meghozta a gyümölcsét és elsőre sikerült felvennie a kívánt alakot.Immár Aspenként előugrik a fák takarásából és egyenesen Fabernek ront,lendületével remélhetőleg könnyedén lesöpri a hímet Tristről,ah nem egy kicsit rásegít agyaraival is.*Trist!Nacht!*Hívja magához "fiait",végigpillant rajtuk,de nem vél felfedezni pár karcoláson kívül súlyosabb sérülést.*Senki sem nyúlhat egy manccsal sem a fiaimhoz!*Vicsorít felborzolt bundával.Közben gratulál magának a tökéletes alakításért xD.*
|
[56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
