FrissítésSúgó

Arctic

2009.04.08. 11:29 -

A dzsungel egyik legalkalmasabb helye az elbújásra, és a veszélyek keresésére is. Az avat a bokrok alatt fülledt puha nedves és sáros, könnyen el lehet csúszni rajta és sérülést szerezni, kedvtelt helye ez a jaguároknak, de elsősorban a mérgeskígyóknak, így vigyázni kell, ha megmar nehezen épülsz többé lábra. Az óriáskígyók nem is maráuksól híresek erről a tájról, hanem nagy tömegük, testük és roppantóerejük miatt járja a tájról a hír őket.

[7-1]

Zero	Előzmény | 2012.10.28. 03:27 - #34

*Furai szavaiból kiderül, hogy nem ő a vezérnőstény. Mégis úgy parancsolgat, mintha az lenne, talán egy távoli rokon lehet, aki a vezéri posztra pályázik. Akárhogy is, egy ködfoltosnak nem jó beleavatkozni a csíkosok dolgaiba.* - Meglátjuk. *csak ennyit válaszol egy borzasztóan érdektelen pillantás kíséretében, nyújtózkodni kezd, mintha alváshoz készülődne.*

Moor	Előzmény | 2012.08.01. 15:43 - #33

Furai Furai szemei összeszűkülnek a párduc szavaira. Nem lehet tudni hogy mire gondol, mert egyből válaszol, nem várja meg a mosdásidőt. - Ha maradni akarsz akkor menj el, és nézd meg hogy a vezérnőstény kölykei milyenek, aztán keress meg és mond el nekem amit láttál és hallottál.  - adja ki az utasítást hangján, mely nem fenyegető, de érződik belőle a nőstény valódi ereje. egy olyan ne akarj feldühíteni felhívás van a hangjában. Várakozón figyel Zerora.  Furai megértette a bölcsességet, amit a párduc mondott, megértette, hogy nem szabad elítélnie a kistestvéreit, ha őstények akkor sem, hiszen lehet hogy nem is fogja őket érdekelni ez a terület, vagy valóban jó társakra talál bennük felnőve. De azért még egy kicsit aggódik.

Hoshi

Előzmény | 2011.12.26. 02:24 - #32

*Képe vigyorra húzódik, mikor Furai sértődötten továbbhalad, aztán már nem tudja megállni a hangos kacagást, mikor a nősténynek leesik a tantusz és visszafordul. Ismét elnyújtózik az ágon, kényelmesen, és veleszületett derűvel tekintetében néz le a tigrisre,* - Mit számít egy név? Hiszen már tudod, hogyan nevezz. Minden lény csak azt látja meg, amit látni szeretne, mindegy hogy az igazából ott van, vagy nincs. - válaszolja halkan, de még éppen érthetően, aztán vidám mosolyával tovább nézi Furait. Foltos farka vége közben békésen himbálózik. Zero nem érzi szükségét, hogy bármi mást is mondjon egyenlőre, ezt kifejezendő, ha a másik erre sokáig hallgat, mosdani kezd.*

Happy

Előzmény | 2011.09.15. 16:29 - #31

Nem kellene sok hozzá, és Echo nem tudna meg semmit...Elsimíthatnák az ügyet egyszerűen, csak...lián. Mi?? Lián. ?? Furai meredten bámulja az előtte lengedező, és valami idétlen hangon beszélő indát. Feje közben ide-oda billeg ahogyan a növény mozog. A nőstény számára annyira lehetetlen és irreális ez a helyzet, hogy egy : -Eh? -t fűz csak hozzá, és egy "jaj hagyjál már, mi ez a hülyeség..." tekintettel szemléli a beszélő csodát. Meghogy betolakodó, hamarosan ez a terület az övé lesz, vagy talán nem hamarosan, de előbb utóbb biztos, és őt nevezik itt betolakodónak? Hát ez még említésre sem méltóan rossz vicc. Nem is köti le különösebben a szituáció. Mikor a párduc válaszol Liánnak, Furai felnéz, aztán megrázza a fejét, és egyszerű kecses lépteivel, szép ívesen kikerüli az indát. ~Nem enged át?...Kérjem én is....kérlek.!..~Aztán hirtelen megtorpan. Szinte hallani ahogy az agykerekei eszeveszett sebességgel kezdenek pörögni. várj, én nem vagyok betolakodó? De ő ki? Szóval fogja magát, és egy 180 fokos fordulattal ugyanolyan kecses nyújtott ugrásokkal visszatér Lián elé, és felnéz, hideg, semmitmondó tekintetével a párducra. -Mi a neved? - Kérdezi olyan hangsúllyal, hogy nem lehet kiveni belőle, hogy baráti szándék vezérli-e vagy legszívesebben széttépné Zerot. Az orra előtt lógó Lián barátjukkal már nem is törődik. (Szegény Lián...)

Zero	Előzmény | 2011.09.01. 01:26 - #30

Zero *A ködfoltos a szokásos napi henyélését végezte éppen a sűrű bozótos egyik fájának tetején, mikor ismeretlen macska lépteire figyelt fel. Zero nemrég költözött ide, és azóta nem futott össze túl sok tigrissel, mondhatni eggyel sem. Kíváncsian követte tekintetével Furait, aki, úgy látszik, annyira elmerült gondolataiban, hogy nem veszi észre a betolakodó szagát. Zero nem is akarja magára különösebben felhívni a figyelmet, unottan ásít, mancsát előrenyújtja, és mikor az beleakad egy lelógó indába, vicces ötlete támad. Mikor a nőstény lassan elhalad a fa alatt ahol Zero pihen, a párduc maga felé rántja az indát, hogy az pont a másik nagymacska orra előtt kezd el lengeni, a vége épphogy súrolja a talajt.* - Állj meg betolakodó! *kezdi elváltoztatott hangon* - Én a nagy Lián vagyok, a családommal már többezer éver itt növünk, remélem nyomós okod van rá, hogy itt iszod előlünk a napfényt! *közben mancsával finoman lengésben tartja az indát, és most saját hangján szólal meg.* - Ugyan, Lián, kegyelmezz meg neki, tudod, hogy a tigrisek nem is napfényt esznek, hanem húst. *mondta kérlelőn, majd sokatmondó pillantást vet a tigrisre.* - Gyerünk, kérd te is, különben nem enged át. *mondja biztatóan Furainak, az indát közben az orra előtt lengeti.*

Happy

Előzmény | 2011.08.27. 20:50 - #29

Furai éppen a bokrok között sétált szokásos kecses lépteivel. Az élete sokban változott, amióta hazakerültek, és újra találkozott apjával. Valamilyen szinten így rendeződtek a családi dolgok, és a múltat is helyre tehette emlékeiben. Ami miatt ezúttal aggódnia kellett, pontosabban nem kellett, és nem is aggódott, csak folyamatosan ezen járt az esze, az a mostohaanyja volt, és annak született kölykei. Furai még nem látta a kicsiket, de meg kell hagyni nem is nagyon repesett a boldogságtól mikor rájuk gondolt. Először is, mert nem nagyon volt oda a kölykökért, másodszor, mert tudta, hogyha valamelyikük is nőstény, akkor vetélytársa lehet ha majd a terület örökléséről lesz szó. Egyébként sem csípte annyira Echot, bár szó nélkül (amúgy sem egy beszédes fajta) tette amit kiszabott neki feladatul, mielőtt elvonult szülni. Örült, mert a terület őrzését bízták rá, amit nagyon szeretett, bár eddig nem botlott idegenekbe. Testvérével általában elválaszthatatlanok, de ma egyedül jött sétálni, hogy végiggondolhassa a kistestvérek ügyét magában, és eldöntse, hogyan álljon az apróságokhoz...Gondolataiban még az a lehetőség is megfordul, hogy milyen könnyen végezni lehet egy újszülöttel...

Arctic

Előzmény | 2009.04.08. 11:29 - #1

A dzsungel egyik legalkalmasabb helye az elbújásra, és a veszélyek keresésére is. Az avat a bokrok alatt fülledt puha nedves és sáros, könnyen el lehet csúszni rajta és sérülést szerezni, kedvtelt helye ez a jaguároknak, de elsősorban a mérgeskígyóknak, így vigyázni kell, ha megmar nehezen épülsz többé lábra. Az óriáskígyók nem is maráuksól híresek erről a tájról, hanem nagy tömegük, testük és roppantóerejük miatt járja a tájról a hír őket.

[7-1]